Vratislav Holub Az Apple Siliconra való áttérés teljesen új szintre emelte a Macyt. A saját chipek megjelenésével az Apple számítógépei jelentős teljesítménynövekedést és nagyobb gazdaságosságot tapasztaltak, ami gyakorlatilag megoldotta a korábbi modellek problémáit. Túl vékony testük miatt túlmelegedést szenvedtek, ami ezt követően az ún termikus fojtás, amely ezt követően korlátozza a teljesítményt a hőmérséklet csökkentése céljából. A túlmelegedés tehát alapvető probléma volt, és maguk a felhasználók részéről is bírálták.
Lehet, hogy érdekel téged
Pavel Jelic Az Apple Silicon megjelenésével ez a probléma gyakorlatilag teljesen megszűnt. Az Apple egyértelműen demonstrálta ezt a hatalmas előnyt az alacsony energiafogyasztás formájában, amikor bemutatta az M1 chipet tartalmazó MacBook Airt, amelyből nem volt ventilátor vagy aktív hűtés. Ennek ellenére lélegzetelállító teljesítményt nyújt, és gyakorlatilag nem szenved túlmelegedéstől. Ebben a cikkben ezért arra összpontosítunk, hogy az Apple Silicon chipekkel rendelkező Apple számítógépek miért nem szenvednek ettől a bosszantó problémától.
Az Apple Silicon vezető tulajdonságai
Ahogy fentebb említettük, az Apple Silicon chipek megjelenésével a Macek teljesítménye jelentősen javult. Itt azonban fel kell hívni a figyelmet egy fontos tényre. Az Apple célja nem az, hogy a legerősebb processzorokat hozza a piacra, hanem a teljesítmény/fogyasztás szempontjából a leghatékonyabbakat. Ezért is emlegeti konferenciáin vezető teljesítmény wattonként. Pontosan ez az Apple platform varázsa. Hiszen emiatt az óriás egy teljesen más architektúra mellett döntött, és ARM-re építi a chipjeit, amelyek egy egyszerűsített RISC utasításkészletet használnak. Éppen ellenkezőleg, a hagyományos processzorok, például az olyan vezetőktől, mint az AMD vagy az Intel, a hagyományos x86 architektúrára támaszkodnak összetett CISC utasításkészlettel.
Az Apple így mutatta be az első M1 chipet
Ennek köszönhetően az említett komplex utasításkészlettel rendelkező konkurens processzorok nyers teljesítményben képesek teljesen kiemelkedni, aminek köszönhetően a vezető modellek jelentősen felülmúlják az almás cég műhelyéből származó legerősebb lapkakészlet, az Apple M1 Ultra képességeit. Ez a teljesítmény azonban egy érezhető kényelmetlenséggel is jár - az Apple Siliconhoz képest hatalmas energiafogyasztással rendelkezik, ami utólag felelős a hőtermelésért, és ezáltal az esetleges túlmelegedésért, ha a szerelvényt nem hűtik elég hatékonyan. Az eddig elsősorban mobiltelefonoknál alkalmazott egyszerűbb architektúrára való átállással tudta az Apple megoldani a régóta fennálló túlmelegedés problémáját. Az ARM chipek egyszerűen lényegesen alacsonyabb fogyasztásúak. Ez is nagyon fontos szerepet játszik gyártási folyamat. Ebben a tekintetben az Apple partnere, a TSMC fejlett technológiáira támaszkodik, melynek köszönhetően a jelenlegi chipek 5 nm-es gyártási eljárással készülnek, míg az Intel jelenlegi generációja, az Alder Lake néven ismert processzorok 10 nm-es gyártási folyamatra támaszkodnak. A valóságban azonban eltérő felépítésük miatt nem hasonlíthatók össze egyöntetűen így.
Egyértelmű különbségek láthatók a Mac mini energiafogyasztásának összehasonlításakor. A jelenlegi, 2020-as modell, amelynek zsigereiben az M1 lapkakészlet ver, alapjáraton mindössze 6,8 W-ot fogyaszt, teljes terhelésen pedig 39 W-ot. Ha azonban a 2018-as Mac minit nézzük, 6 magos Intel Core i7 processzorral. alapjáraton 19,9 W, teljes terhelésen 122 W fogyasztással találkozunk. Az Apple Siliconra épített új modell így háromszor kevesebb energiát fogyaszt terhelés alatt, ami egyértelműen mellette szól.
Lehet, hogy érdekel téged
Fenntartható az Apple Silicon hatékonysága?
Kis túlzással a régebbi, Intel processzoros Mac-ek túlmelegedése gyakorlatilag mindennapi kenyere volt a felhasználóknak. Az Apple Silicon chipek első generációjának – az M1, M1 Pro, M1 Max és M1 Ultra – megjelenése azonban nagyban javította az Apple hírnevét, és megszüntette ezt a régóta fennálló problémát. Így várható volt, hogy a következő sorozat egyre jobb lesz. Sajnos az első M2 chippel ellátott Mac-ek megjelenése után ennek az ellenkezőjét kezdték el mondani. A tesztek szerint éppen ellenkezőleg, könnyebb túlmelegíteni ezeket a gépeket, pedig az Apple nagyobb teljesítményt és hatékonyságot ígér az újabb chipekkel.
Újratervezett MacBook Air M2 (2022)
Felmerül tehát a kérdés, hogy az óriás nem fog-e időben találkozni a platform ilyen irányú általános korlátaival. Ha már a második generációs alaplapkánál ilyen problémák merültek fel, akkor aggályok merülnek fel a következő modellek teljesítésével kapcsolatban. Az ilyen problémáktól azonban többé-kevésbé nem kell tartanunk. Az új platformra való áttérés és a chipek előkészítése az alpha és omega általában az Apple számítógépek megfelelő működéséhez. Ez alapján csak arra lehet következtetni - az Apple valószínűleg már régen elkapta ezeket a problémákat. Ugyanakkor egy tényt kell hozzátenni a Mac-ek említett túlmelegedéséhez M2-vel. A túlmelegedés csak akkor következik be, ha a Mac a határaira szorul. Érthető, hogy egy adott eszköz hétköznapi felhasználója gyakorlatilag nem kerül ilyen helyzetekbe.
Lehet, hogy érdekel téged
Az Intel i7 processzornak nincs 7 magja, nem igazán. 😄