Kos Ádám Nem újdonság az az információ, hogy az EU szabályozni próbálja a nagyvállalatokat és platformjaikat. De ahogy közeledik a digitális piacokról szóló törvény hatályba lépésének határideje, egyre több hírünk van itt. Ha azt gondolta, hogy az EU csak az Apple-n ül, akkor nem így van. Sok más nagy játékosnak is problémái lesznek.
Az Európai Bizottság tavaly már aláírta a DMA (The Digital Markets Act vagy DMA Act on digital markets) néven ismert törvényt, amely szerint a nagy technológiai cégek platformjait kapuőrként emlegetik, akik nem akarnak másokat beengedni magukba. Ennek azonban a törvény hatálybalépésével változnia kell. Az EU most hivatalosan is bejelentette azoknak a platformoknak és "őrzőiknek" a listáját, amelyeknek meg kell nyitniuk kapuikat. Ez főleg hat cég, amelyeknek a DMA jelentős ráncokat ad a homlokon. Nyilvánvaló, hogy nem csak az Apple-nek kell érte a legtöbbet fizetnie, hanem mindenekelőtt a Google-nak, vagyis az Alphabet cégnek.
Lehet, hogy érdekel téged
Ezenkívül az EB megerősítette, hogy ezeknek a platformoknak csak fél évük van arra, hogy megfeleljenek a DMA-nak. Így többek között lehetővé kell tenniük a versenytársaikkal való interoperabilitást, és nem részesíthetik előnyben saját szolgáltatásaikat vagy platformjaikat másokkal szemben.
Photo Gallery
A „kapuőrként” megjelölt cégek és platformjaik/szolgáltatásaik listája:
- Ábécé: Android, Chrome, Google Ads, Google Térkép, Google Play, Google Keresés, Google Shopping, YouTube
- amazon: Amazon Ads, Amazon Marketplace
- Apple: App Store, iOS, Safari
- Hasznosság: TikTok
- meta: Facebook, Instagram, Meta hirdetések, Marketplace, WhatsApp
- microsoft: LinkedIn, Windows
Természetesen ez a lista nem feltétlenül teljes, még a szolgáltatások tekintetében sem. Az Apple-lel jelenleg az iMessage-ről tárgyalnak, hogy ez is belekerül-e vagy sem, a Microsofttal pedig például a Bing, az Edge vagy a Microsoft Advertising.
Ha a cégek elrontják, vagy egyszerűen nem "nyitják fel" megfelelően a platformjukat, akkor a teljes globális forgalmuk 10%-áig terjedő pénzbírsággal sújthatják, a visszaesők esetén pedig 20%-ig terjedő bírságot kaphatnak. A bizottság még azt is hozzáteszi, hogy ha nem tudja kifizetni a bírságot, arra kényszerítheti a céget, hogy "eladja magát", vagy legalább egy részét eladja. Ugyanakkor megtilthat minden további beszerzést azon a területen, ahol az törvénysértő. Szóval a madárijesztő elég nagy.
