A legtöbb felhasználó, aki megélhetéséért számítógépen dolgozik, valószínűleg tudja, mi a különbség az Mb/s, Mbps és MB/s mértékegységek között. Sajnos azonban egyre gyakrabban találkozom olyanokkal, akik egyszerűen nem ismerik ezeket a különbségeket, és azt hiszik, hogy ezek egyforma egységek, és az illető csak nem akarta lenyomva tartani a shift billentyűt gépelés közben. Ebben az esetben azonban ennek az ellenkezője igaz, mivel az Mb/s vagy MB/s mértékegység közötti különbség határozottan és nagyon szükséges megkülönböztetni őket. Ebben a cikkben bontsuk le együtt ezen egységek verzióit, és magyarázzuk el a köztük lévő különbséget.
Leggyakrabban a címen találkozhatunk helytelenül megadott egységekkel Internet sebesség mérés. Az internetszolgáltatók leggyakrabban egységeket használnak Mb/s vagy Mbps. Már most elmondhatjuk, hogy ez a két jelölés azonos - Mb / s je Megabit másodpercenként a Mbps je angol Megabit másodpercenként. Tehát ha egy alkalmazáson keresztül méri a letöltési sebességét 100 Mb/s vagy Mbps, egyértelműen nem fogod letölteni másodpercenként 100 megabájt sebességgel. Az internetszolgáltatók gyakorlatilag mindig pontosan adják meg az adatokat Mb/s vagy Mbps, mivel a számok mindig ezekben az egységekben vannak kifejezve nagyobb és ebben az esetben ezért érvényes minél több, annál jobb.
Bájt és bit
Az Mb/s és MB/s jelölések megértéséhez először el kell magyarázni, hogy mi az bájt és bit. Mindkét esetben kb bizonyos adatok méretegységei. Ha ezek után az egységek után betűt ad hozzá sezért másodperc, tehát ez egy egység adatátvitel másodpercenként. Byte a számítógép világában van egy bitnél nagyobb egység. Most arra számíthat, hogy 1 bájt (nagy B) 10-szer nagyobb, mint egy bit (kis B betű). Még ebben az esetben is tévedsz, mert 1 bájtnak pontosan 8 bitje van. Tehát ha megadod a sebességet pl 100 Mb / s, így nem cselekszik a másodpercenkénti 100 megabájtos adatátviteli sebességről, hanem az átvitelről 100 megabit adatátvitel másodpercenként.
Tehát ha megtudja, hogy az internet sebessége az 100 Mbps, Mbps – rövid és egyszerű 100 megabit másodpercenként – tehát nagy sebességgel töltöd le 100 megabit másodpercenként a nem 100 megabájt másodpercenként. Ahhoz, hogy elérjük a valódi letöltési sebességet, amit különféle számítógépes kliensek vagy webböngészők jeleznek, a (mega)bitekben mért sebesség szükséges oszd el nyolczal. Ha számolni akarsz letöltési sebesség, amely akkor jelenik meg a számítógépén, ha van mért letöltési sebessége 100 Mb/s vagy Mbps, tehát elvégezzük a számítást 100:8, ami 12,5 MB / sezért 12,5 megabájt másodpercenként.
Természetesen más egységeknél is ugyanúgy működik, kilobyte (kilobit), terabyte (terabit) stb. formájában. Ha szeretné biteket bájtokká alakítani, ezért mindig szükséges ossza el a bitekben lévő értéket 8-cal, hogy bejusson az adatokba bájtok. Ha az ellenkezőjét akarod konvertálja a bájtokat bitekké, ezért mindig szükséges szorozza meg a bájt értékét 8-cal, hogy megkapja a végső adatokat bitek.
szépen kifejtve, remélhetőleg minél többen elolvassák és megértik
A számítógépes világban bizonyos esetekben az 1 Byte = 1 bit konverziót is alkalmazzák. Szerintem meg kell említeni. Annak ellenére, hogy ez a cikk elsősorban az interneten használt mértékegységekre koncentrál, a cikk elolvasása után könnyen meggyőződhet arról, hogy 1 bájt mindig és mindenhol 8 bit. Ez különösen fontos a Mac felhasználók számára, mivel néhány évvel ezelőtt az Apple úgy döntött, hogy a macOS-ben a méreteket az 1 byte = 10 bit képlet szerint számítja ki.
Reggel van és hülyeségeket írok. Összekevertem két dolgot és baromságokat írtam. A bejegyzés már nem törölhető, ezért kérjük, hagyja figyelmen kívül.
– gondoltam magamban. :D
sajnos nincs szerencséd… a történelem többé nem fogja megkérdezni, hogy ezt a bölcsességet reggeli előtt vagy után hozták-e létre…
**sírás bináris rendszerben**
Hogyan jött létre?
egy bitnek – egy számnak a számítógépben – csak értéke lehet, 0 vagy 1
karakter - betű, (nagybetű, kisbetű, nemzeti ábécé), szám, kocsivissza, ... legfeljebb 256 kombinációra lehet szükség. És mindössze 8 szám 0 vagy 1 értékkel 256 kombinációt ad (2 szorozva 8-cal = 256)
Nagyszerű, kösz.
kicsit vs. Bájt = 8:1
igazság.
de vannak "csalók" is, akik főleg, és újraírom, nem az internetes átviteli sebességre gondolok, hanem a memóriák, HDD/SSD/Flash stb., szemérmetlenül keverik a decimális és a bináris rendszereket. …Magabyte (MB) és Mebibyte (MiB)… innen talán a 10 bites bájt hiba.
... és így pl. 1 TB (1000 GB) HDD = pl. 1 000 200 929 280 bájt = 931,5 GiB (nagyjából... nagyobb szám mindig jobb). a rendelések közötti konverzió 1024 nem 1000, de a marketing ezen nem működik.
A szerző valószínűleg nem ismeri a kérdést, talán jobb lenne befejezni a tanulmányait, majd cikkeket írni. Értem én, hogy a tisztán čecháček szerző azt feltételezi, hogy az üzemeltetők bps-ben teszik közzé a sebességet, mert a szám nagyobbnak tűnik, de ez egyáltalán nem igaz, az adatok soros vonalon keresztül kerülnek továbbításra a hálózaton, és így valóban apránként - ezért a sebesség bps-ben van megadva. Egy másik ok, hogy egyes protokolloknál a vezérlési és átviteli adatok felemésztik a továbbított adatmennyiség jelentős részét (akár egyharmadát), de az üzemeltetőnek minden adatot, azaz az elsődleges adatokat, valamint a technológiai adatokat továbbítania kell, ezért a a sebességet általában az összes átvitt bitből számítják ki. Ami egy másik téma, amit a szerző teljesen kihagyott, rossz szokássá vált, hogy a teljes kommunikációt bps-ben szerepeltetik, de Bps-ben csak az átvitt ügyféladatokat technológiai adatokkal levágva - ez azért van így, hogy az említett Bps-ek a sebességgel üljenek a kimenet eth port - érthető marketing szempontból, de egy ilyen szám egyáltalán nem mond semmit az adott csatorna/vonal tényleges átviteli sebességéről - a felhasználó ilyenkor hiába keresi a ma wan és lan által mért sebesség különbséget portok.
A lényeg, hogy csókos vagy, te haver, hülyeségeket írsz.
Gyönyörű leckét adtak nekünk, mert folyamatosan összezavarodunk, melyik bit és melyik bájt.
bit – Asterix, kevesebb betű van – Asterix kisebb – olyan kicsi b
bájt - Obelix, több betűje van - Obelix az, de nagyobb :D - tehát nagy B
segít valakinek :)
Nézd, értettem, de ez nem akadályoz meg az ásásban:+)
Asterixnek több betűje van, mint Obelixnek:+))
Arra gondolt, hogy a "byte" több betűt tartalmaz, mint a "bit".
Elég az angol nyelv alapjait ismerni - bit = dilek, particle...
– byte = szótag
Hozzátenném, hogy ha egy bájt szótag, akkor a logikailag magasabb egység egy szó.
De már nincs fix szélessége (bitszáma) - ez operációs rendszertől függ.
A cikk az almatermesztőknek felel meg. Valóban nagyon gyenge, és gyakran félreértelmezték. A kommentek alapján talán csak Paxnak van rálátása a problémára. A soros kommunikáció problémája kellően le van írva a Wikin, úgyhogy legalább próbálja ki ezt a forrást - akkor nevetni fog a cikken, és nem kell hülyeségeket megosztania, mint a szerző.
Tehát üljön az ablakaihoz kék ablakkal, és várjon a csodára, talán elindulnak. :D
Ahogy fentebb kollégám is írta, ez tényleg nem ilyen egyszerű. Az, hogy 10 Mbps-os vonalam van, nem jelenti azt, hogy 12.5 MBps-ot "töltök le". Ez valójában csak azt jelenti, hogy néhány általános adat olyan gyorsan áramlik hozzám. De az, hogy milyen gyorsan töltök le, főként a letöltéshez használt kódolástól/protokolltól függ.
Franciaországban és Romániában van helyette bájt >oktett
tehát van KO MO GO TO. Az oktett görögül nyolcat jelent, és határozottan jól csinálták, és kevésbé zavaró, mint a Kb és a KB...
Egy vicc elég a probléma magyarázatához: "Tudod, hány trilobit nyolc? Egy trilobyte” ?
És mennyi a 10 hüvelyk? Hát egy-Rýbrcoul !!!
Technikai dilettánsként nagyon jól éreztem magam a hozzászólásaid olvasásakor. Új teret nyitottál számomra. Kösz?