Hirdetés bezárása

A Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Gerald Wayne trió 1. április 1976-jén megalapította az Apple Inc.-t. Senki sem tudta, hogy egy finom forradalom kezdődött, amely megváltoztatta az egész világot. Abban az évben a garázsban összeszerelték az első személyi számítógépet.

A fiú, aki egy számítógépet akart, hogy megváltoztassa a világot

Beceneve The Woz, Wonderful Wizard of Woz, iWoz, egy másik Steve vagy akár az Apple agya. Stephen Gary "Woz" Wozniak 11. augusztus 1950-én született San Joséban, Kaliforniában. Fiatal kora óta foglalkozik elektronikával. Jerry atya támogatta érdeklődő fiát érdeklődésében, és beavatta az ellenállások, diódák és más elektronikus alkatrészek titkaiba. Steve Wozniak tizenegy évesen olvasott az ENIAC számítógépről, és megkívánta. Ezzel egy időben készíti első amatőr rádióját, sőt sugárzási engedélyt is szerez. Tizenhárom évesen tranzisztoros számológépet épített, és megkapta érte az első díjat a középiskolai elektromos társaságban (amelynek elnöke lett). Ugyanebben az évben megépítette első számítógépét. Lehetett dámázni rajta.

A középiskola elvégzése után Woz beiratkozott a Colorado Egyetemre, de hamarosan kirúgták. Számítógépet kezdett építeni a garázsban barátjával, Bill Fernandezzel. Krémszóda Számítógépnek nevezte, és a programot egy lyukkártyára írták. Ez a számítógép megváltoztathatja az előzményeket. Kivéve persze, ha rövidre zárt és nem égett le egy helyi újságírónak tartott bemutató során.

Az egyik verzió szerint Wozniak 1970-ben találkozott Jobs Fernandezzel. Egy másik legenda egy közös nyári munkáról mesél a Hewlett-Packard cégnél. Wozniak itt dolgozott egy mainframe-en.

Kék doboz

Wozniak első közös vállalkozását Jobsszal A kis kék doboz titka című cikk indította el. Az Esquire magazin 1971 októberében adta ki. Azt állítólag fikciónak kellett volna lennie, de a valóságban inkább egy titkosított kézikönyv volt. Elfoglalt volt csaholással – telefonrendszerek feltörése és ingyenes telefonálás. John Draper felfedezte, hogy egy gyermekpelyhekkel megtöltött síp segítségével lehet utánozni azt a hangot, amely egy érme telefonba ejtését jelzi. Ennek köszönhetően az egész világot ingyen lehetett hívni. Ez a "felfedezés" felkeltette Wozniak érdeklődését, és ő és Draper létrehozták saját hanggenerátorukat. A feltalálók tisztában voltak vele, hogy a törvény szélén mozognak. A dobozokat biztonsági elemmel - kapcsolóval és mágnessel - látták el. Közelgő roham esetén a mágnest eltávolították, és a hangok eltorzultak. Wozniak azt mondta ügyfeleinek, hogy tegyenek úgy, mintha csak egy zenedoboz lenne. Ebben az időben Jobs bizonyította üzleti érzékét. A berkeley-i kollégiumban adta el Kék doboz 150 dollárért.





Egy alkalommal Wozniak kék dobozt használt, hogy felhívja a Vatikánt. Úgy mutatkozott be Henry Kissinger és interjút követelt az akkor alvó pápával.



A számológéptől az almáig

Woz munkát kapott a Hewlett-Packardnál. 1973-1976 között ő tervezte az első HP 35 és HP 65 zsebszámológépeket, majd a 70-es évek közepén a legendás Homebrew Computers Club számítógépes rajongóinak havi találkozóin vesz részt. Az introvertált, szőrös srác hamarosan szakértő hírnevet szerez, aki bármilyen problémát meg tud oldani. Kettős tehetséggel rendelkezik: a hardvertervezést és a szoftverprogramozást egyaránt irányítja.

Jobs 1974 óta dolgozik az Atarinál játéktervezőként. Olyan ajánlatot tesz Woznak, ami szintén nagy kihívás. Az Atari 750 dollár jutalmat és 100 dollár bónuszt ígér minden, a táblára mentett IC után. Wozniak már négy napja nem aludt. Ötven darabbal csökkentheti az áramkörök teljes számát (teljesen hihetetlen negyvenkettőre). A kialakítás kompakt volt, de bonyolult. Az Atari számára gondot jelent ezeknek a lapoknak a tömeggyártása. Itt megint eltérnek a legendák. Az első verzió szerint az Atari nem teljesíti a szerződést, és Woz csak 750 dollárt kap. A második verzió szerint Jobs 5000 dollár jutalmat kap, de Wozniaknak csak az ígért felét – 375 dollárt – fizeti ki.

Abban az időben Wozniak nem rendelkezett számítógéppel, ezért a Call Computer miniszámítógépein vesz időt. Alex Kamradt üzemelteti. A számítógépekkel lyukasztott papírszalaggal kommunikáltunk, a kimenet egy Texas Instruments Silent 700 hőnyomtatóból származott, de nem volt kényelmes. Woz látott egy számítógépes terminált a Popular Electronics magazinban, ihletet kapott, és létrehozta a sajátját. Csak nagybetűket, soronként negyven karaktert és huszonnégy sort jelenített meg. Kamradt potenciált látott ezekben a videoterminálokban, és megbízta Wozniakot az eszköz megtervezésével. Később néhányat eladott a cégén keresztül.

Az újabb mikroszámítógépek, például az Altair 8800 és az IMSAI növekvő népszerűsége inspirálta Wozniakot. Arra gondolt, hogy mikroprocesszort épít a terminálba, de a probléma az árban volt. Az Intel 179 ára 8080 dollár, a Motorola 170 (melyet ő preferált) 6800 dollárba került. A processzor azonban meghaladta a fiatal lelkes anyagi lehetőségeit, így csak ceruzával és papírral dolgozott.



Az áttörés 1975-ben következett be. A MOS Technology 6502 dollárért kezdte el árulni a 25-es mikroprocesszort. Nagyon hasonlított a Motorola 6800 processzorra, mivel ugyanaz a fejlesztőcsapat tervezte. Woz gyorsan megírta a BASIC új verzióját a számítógépes chiphez. 1975 végén elkészül az Apple I prototípusa, az első bemutató a Homebrew Computers Clubban lesz. Steve Jobs megszállottja Wozniak számítógépének. Mindketten megállapodnak abban, hogy céget alapítanak számítógépek gyártására és értékesítésére.

1976 januárjában a Hewlett-Packard felajánlotta az Apple I gyártását és eladását 800 dollárért, de elutasították. A cég nem kíván az adott piaci szegmensben szerepelni. Még az Atari sem érdekli, ahol Jobs dolgozik.

Április 1-jén Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Gerald Wayne megalapította az Apple Inc.-t. Wayne azonban tizenkét nap után elhagyja a céget. Áprilisban Wozniak elhagyja a Hewlett-Packardot. Eladja a HP 65 személyi számológépét, Jobs pedig a Volkswagen kisbuszát, és 1300 dolláros induló tőkét raknak össze.



Erőforrások: www.forbes.com, wikipedia.org, ed-thelen.org a www.stevejobs.info
.