Hirdetés bezárása

Október végén az Apple bemutatta az újratervezett, 10. generációs iPadet. Az új modell számos meglehetősen érdekes változtatással büszkélkedhet, amelyek több lépést visznek előre a készülékben. Az iPad Air 4 (2020) példáját követve látványváltást, USB-C-re való váltást és a Home gomb eltávolítását láthattuk. Hasonlóképpen, az ujjlenyomat-olvasó a felső bekapcsológombra került. Tehát az új iPad határozottan javult. De az a baj, hogy az ára is emelkedett. Például az előző generáció csaknem harmadával volt olcsóbb, vagyis kevesebb, mint 5 ezer koronával.

Első pillantásra az iPad 10 szinte minden tekintetben fejlődött. A kijelző is előrelépett. Az új generációban az Apple egy 10,9 hüvelykes Liquid Retina kijelzőt választott 2360 x 1640 pixeles felbontással, míg a 9. generációs iPad csak 2160 x 1620 pixeles Retina kijelzőt kapott. De álljunk meg egy pillanatra a kijelzőnél. Az említett iPad Air 4 (2020) is Liquid Retinát használ, és mégis teljesen más szinten van, mint az új iPad 10. A trükk az, hogy az iPad 10 ún. laminálatlan kijelző. Ennélfogva világítsunk rá, mit is jelent valójában, és milyen (hátrányokkal) járnak hozzá.

Laminált x nem laminált kijelző

A mai telefonok és tabletek képernyője három alapvető rétegből áll. Legalul a kijelzőpanel, ezt követi az érintőréteg, a tetején pedig a felső üveg, ami leginkább karcálló. Ebben az esetben a rétegek között apró rések vannak, amelyekbe elméletileg idővel por kerülhet. A laminált képernyők ezt egy kicsit másképp teszik. Ebben az esetben mindhárom réteg egyetlen darabba van laminálva, így a kijelzőt képezi, ami számos nagy előnnyel jár.

De nem mind arany, ami csillog. Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ahogy fentebb említettük, konkrétan az iPad 10 esetében az Apple a nem laminált képernyőt választotta, míg például az iPad Air 4 (2020) laminált kínál.

A nem laminált kijelző előnyei

A nem laminált képernyőnek viszonylag alapvető előnyei vannak, amelyek az árhoz és az általános javíthatósághoz kapcsolódnak. Ahogy fentebb említettük, ebben a konkrét esetben mindhárom réteg (kijelző, érintőfelület, üveg) külön-külön működik. Ha például a felső üveg megsérül/repedt, egyszerűen csak ezt az alkatrészt cserélheti ki közvetlenül, ami lényegesen olcsóbbá teszi a keletkező javítást. Ennek az ellenkezője igaz a laminált képernyőkre. Mivel a teljes képernyő egyetlen "kijelző darabká" van laminálva, ha a kijelző megsérül, a teljes részt ki kell cserélni.

iPad a gyakorlatban Apple Pencil-lel

 

A kijelző mint olyan ma a modern készülékek egyik legdrágább alkatrésze, ami nagyon megdrágíthatja a javításokat. A javíthatóság tehát olyan alapvető előny, amellyel egy alternatív megközelítés egyszerűen nem versenyezhet. Bár a képernyők mindkét esetben teljesen azonos alkatrészekből készülnek, az alapvető különbség maga a gyártási folyamat, amely utólag hatással van erre a tényezőre.

A nem laminált kijelző hátrányai

Sajnos a nem laminált képernyők hátrányai egy kicsit többek. A laminált kijelzőre elsősorban az jellemző, hogy az alkatrészek összekapcsolásának köszönhetően valamivel vékonyabb, ezért nem szenved a készülékben jellemző „süllyedéstől”. Ugyanakkor nincs üres hely a kijelző, az érintőfelület és az üveg között. Ennek köszönhetően fennáll annak a veszélye, hogy több éves használat után por kerül a készülékbe és ezzel beszennyezi a kijelzőt. Ebben az esetben nem marad más hátra, mint kinyitni, majd megtisztítani a terméket. A rétegek közötti szabad hely hiánya is hozzájárul a jobb megjelenítési minőséghez. Pontosabban, nincs felesleges hely, ahol a fény megtörne.

ipad a beállításhoz
Az iPad Pro rendkívül vékony a laminált képernyőjének köszönhetően

Bár a rétegek közötti tér kicsi, ennek ellenére számos negatív hatása van. Ha tollat ​​használ az iPaddel való munka során, akkor egy érdekes "hibát" észlelhet - a kijelző koppintása ezért egy kicsit zajosabb, ami sok olyan kreatív számára lehet bosszantó, akik például szinte folyamatosan dolgoznak az Apple-lel. Ceruza. A laminált képernyő egy kicsit kellemesebb képet is hoz. Ez abból adódik, hogy az egyes részek egybe vannak laminálva. Ezért egyes szakértők úgy írják le, mintha közvetlenül a szóban forgó képet néznék, míg a nem laminált képernyőknél, ha alaposan megnézzük, észrevehetjük, hogy a renderelt tartalom valójában maga a képernyő alatt van, vagy az üveg alatt és érintse meg. réteg. Ez összefügg a rosszabb eredményekkel is, ha közvetlen napfényben használják.

A nem laminált képernyők utolsó ismert hátránya a parallaxisként ismert hatás. Az érintőceruza használatakor úgy tűnhet, hogy a kijelző néhány milliméterrel a képernyő tényleges megérintésének helye mellett vesz be bevitelt. Ismét a felső üveg, az érintőpad és a tényleges kijelző közötti rés a felelős ezért.

Mi a jobb

Következésképpen tehát felmerül a kérdés, hogy melyik gyártási folyamat a jobb. Természetesen, ahogy fentebb említettük, első ránézésre egyértelműen a laminált képernyők vezetnek. Lényegesen nagyobb kényelmet hoznak, jobb minőségűek és segítségükkel maga a készülék összességében vékonyabbá tehető. Sajnos alapvető hiányosságuk az előbb említett javíthatóságban rejlik. Sérülés esetén a teljes kijelzőt ki kell cserélni.

.