Hirdetés bezárása

Amikor a Nokia 3310 volt a telefonok királya, lassan lehetett vele szögeket verni. Az idő haladt, a műanyagokat fokozatosan kivonták a forgalomból, helyettük acél, alumínium és üveg került. És ez egy probléma. Annak ellenére, hogy a mai iPhone-ok határozottan strapabíróbbak, mint mondjuk egy iPhone 4, határozottan nem bírják olyan sokáig, mint szeretnénk. 

A PhoneBuff új tesztjében megnézheti, mire képes az Apple iPhone 14 Pro Max és a Samsung Galaxy S23 Ultra, valamint hogy mit nem bírnak a telefonok. Mint mindig, most sem túl szép látvány, mert ezúttal is lesz üvegtörés. Esés esetén az üveg a leginkább érzékeny a sérülésekre.

A Samsung végül alumínium konstrukciója ellenére megnyerte a tesztet. Az alumínium az, ami puha, és nem okoz gondot, ha karcolódnak benne, ami könnyen megsértheti az üveget is. Az iPhone 14 Pro Max acélja még esés után is szinte érintetlennek tűnik. De az üvege könnyebben reped, mint a Samsungé. Galaxy S23 szériáját a legújabb és legstrapabíróbb Gorilla Glass Victus 2-vel szerelte fel, és látható, hogy a technológia kicsit előrelépett.

 

Ehelyett az iPhone 14 Pro Max előlapján továbbra is a régi, jól ismert Ceramic Shield üveg, hátul az úgynevezett Dual-Ion üveg található, és amint azt valószínűleg sejteni lehet, nem tart olyan sokáig, mint a Samsungé. De miért kell üveget tenni a prémium okostelefonok hátoldalára?

A műanyag a megoldás? 

Az iPhone 4-hez már járt, majd az iPhone 4S-hez is került a hátlap üveg. Aki az Apple-nél gondolt rá (valószínűleg Jony Ivo akkoriban), az csak tervezési dolog volt. Egy ilyen telefon végül is luxusnak tűnt. De ha tiéd volt ezek a generációk, akkor biztosan eltörted a hátukat is (én személy szerint legalább kétszer). Ez az üveg annyira törékeny volt, hogy alapvetően elég volt nekiütődni az asztal sarkának, és még ha zsebben is volt a telefon, az üveg "kiborult".

Ezután az iPhone 8 és az iPhone X egy teljes üvegből készült hátlappal érkezett, itt azonban már az üvegnek is megvolt a maga indoklása, mivel átengedte a vezeték nélküli töltést. És tulajdonképpen ez az egyetlen oka annak, hogy a gyártók most ezt teszik készülékeik hátuljára. De a Samsung (és sokan mások) más módon próbálták ki. A Galaxy S21 olcsóbb, FE becenévre hallgató verziójához a hátlapját műanyagból készítette. És működött.

A műanyag olcsóbb, mint az üveg, ráadásul könnyebb is, így a vezeték nélküli töltés zökkenőmentesen halad át. Az is a javára játszik, hogy nem csak zuhanáskor törik el, mert nem olyan törékeny. Ráadásul, ha az Apple használná, az ökológiai megjegyzést is jelenthet vásárlóinak, mivel ez a műanyag 100%-ban újrahasznosított, 100%-ban újrahasznosítható, és nulla terhelés a bolygón. De a műanyag prémium telefonok napjai elmúltak.

Mi lesz ezután? 

Csak annyit kell tennie, hogy felvesz egy Galaxy A53 5G-t a Samsungtól 10 21 CZK feletti áron, és tudja, hogy nem szeretne egy ilyen iPhone-t. A műanyag hátlap és a műanyag keretek olyan kellemetlen érzést keltenek, mintha valami gyengébb dolgot tartana a kezében. Szomorú, de egy dühös, régóta iPhone-felhasználó szemszögéből ez csak a sima igazság. Aztán amikor kipróbálod a Galaxy SXNUMX FE-t, legalább van itt alumínium vázad, még ha a műanyag hátlapja sem kelt túl jó benyomást, ujjal megnyomva meghajlik, ha megnyomod ujját, ha sok mikro hajtű van az asztalon. És itt elérkeztünk a legfontosabbhoz.

Ha az Apple leállítaná iPhone-jaik vezeték nélküli töltését, valószínűleg nem térnének vissza a műanyaghoz, még az iPhone SE esetében sem. Utolsó műanyag iPhone-ja az iPhone 5C volt, és nem volt túl sikeres. Aztán jött az iPhone-ok generációja, amelynek alumínium hátlapja csak csíkokkal volt elválasztva az antennák árnyékolásához, így ha így lenne, akkor ismét ez az unibody megoldás lenne. Amíg nem találnak fel valami új és kellően tetszetős anyagot, valószínűleg nem szabadulunk meg a telefonok hátoldalán lévő üvegtől. Csak remélni tudjuk, hogy a gyártók folyamatosan fejlesztik és tartósabbá teszik őket. És persze ott vannak a borítók… 

.