Pavel Jelic Ha nem vagy teljesen jártas az informatika világában, de szeretnéd bővíteni a látókörödet, akkor hasznos lehet, ha tudod, mi az a hőfojtás. Leggyakrabban a processzoroknál találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, az Apple világában kifejezetten a 13″-os MacBook Pro esetében, illetve az újabb MacBook Aireknél is. A hőszabályozás azonban egyértelműen nem csak az Apple laptopokban fordul elő, hanem a klasszikus asztali számítógépekben vagy más márkák notebookjaiban is. Foglaljuk össze a termikus fojtást ebben a cikkben.
Lehet, hogy érdekel téged
Mi az a termikus fojtás?
Már az elején jó lenne lefordítani csehre a termikus fojtás kifejezést, ami bizonyára sokuknak segít a jobb tájékozódásban. Thermal throttling lazán lefordítható csehre mint teljesítmény "fojtó" a magas hőmérséklet miatt. Ahogy a bevezetőben említettem, ez különböző chipekben nyilvánul meg - például a fő processzorban, a grafikus kártya chipjében vagy más hardverelemekben. Ez leggyakrabban akkor nyilvánul meg, ha a készüléket nagyon lefoglalja több különböző feladattal – például egy videó renderelésével, több alkalmazás egyidejű futtatásával vagy esetleg játékkal.
Hogyan nyilvánul meg?
Ahhoz, hogy a processzor mindezen műveleteket kezelni tudja, fel kell "ébrednie" az alvó üzemmódból, és el kell kezdenie keményen dolgozni. A processzor ezért a lehető legnagyobbra növeli a frekvenciáját, vagy beveti az úgynevezett Turbo Boost-ot (lásd lent). A frekvencia növelésével és a teljesítmény általános növelésével a processzor felmelegszik, és könnyen eléri a száz Celsius-fokot. A processzorok magas hőmérsékleten való működésre készültek, de ami túl sok, az túl sok. Amint a processzor elér egy bizonyos hőmérsékleti határt, a teljesítményét éppen a magas hőmérséklet miatt kell csökkenteni, hogy elkerüljük a hardver maradandó károsodását – és pontosan ezt a jelenséget hívják termikus fojtásnak. Különböző hűtők, hűtőrendszerek segítenek a hőmérséklet csökkentésében, de bizonyos esetekben a hűtés alulméretezett és a processzor sem elég, ami az újabb, kisebb MacBookoknál van... de nem szabály, hogy ez mindig a hibás a számítógép gyártója (lásd újra lent).
Hőszabályozás emberekben
Hogy egy kicsit jobban el tudja képzelni a hőfojtással kapcsolatos helyzetet, a gyakorlatban könnyen átvihetjük az emberre. Klasszikus járás közben problémamentesen működik, a test semmilyen módon nem melegszik fel és működik. Ha azonban elindulsz (igényesebb feladatokat osztasz ki), futsz, és egy idő után izzadni kezd, és légszomja lesz. Ha jó állapotban van (hűtőrendszer), akkor a futás nem jelent gondot, különben meg kell állni és levegőt kell venni (termikus fojtás).
Lehet, hogy érdekel téged
David Hanak Intel, Turbo Boost és hőszabályozás
Az Intel processzorainál egyre gyakrabban találkozunk a termikus fojtás kifejezéssel. Ezek a processzorok rendelkeznek az úgynevezett Turbo Boost funkcióval, amely a processzor egyfajta "túlhúzására" szolgál. A legújabb, 13 hüvelykes MacBook Pro például négymagos Intel Core i5 processzorral rendelkezik, amely 1,4 GHz-es órajelen működik, a Turbo Boost funkcióval pedig az órajel akár 3,9 GHz-et is elérhet. Alap órajelnél a processzornak nincs gondja, de amint Turbo Boosttal "túlhajtják", a teljesítménye megnő, de természetesen a hőmérséklete is. A készülékek gyakran nem tudják lehűteni ezeket a hőmérsékleteket, ezért újra működésbe lép a termikus fojtás. Általánosságban elmondható, hogy az újabb, kisebb MacBookok esetében a processzor Turbo Boost órajelen csak néhány tíz másodpercig tud működni. A papíron jobb számokra való törekvés tehát ebben az esetben teljesen értelmetlen.
13 hüvelykes MacBook Pro (2020):
Photo Gallery
A számítógép gyártója nem mindig felelős a hőszabályozásért
A probléma azonban ebben az esetben nem feltétlenül a számítógép gyártójának oldalán van. Az Apple ugyan igyekszik egyre kisebbre szabni a MacBookokat, ami persze nem segít a szellőzésen, de így is elég jól menedzselt hűtőrendszerrel rendelkezik. Sajnos ezekben az esetekben a probléma gyakran az Intel oldalán van, amelynek legújabb processzorai egyre magasabb valós TDP-vel (Thermal Design Power) rendelkeznek. A processzor TDP-je gyakorlatilag a maximális hőteljesítmény, amelyet a folyamathűtőnek el kell tudnia oszlatni. A tesztek szerint a legújabb 10. generációs Intel mobil processzorok valós TDP-je 130 W körül van, ami tényleg sok egy olyan kis számítógép hűtéséhez, mint a 13 hüvelykes MacBook Pro (vagy MacBook Air). Ezért különösen az Intelnek kellene munkára tennie a kezét, és megpróbálnia csökkenteni processzorai maximális TDP-jét – a versenytárs AMD azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem olyan bonyolult. Természetesen az Apple a hűtésen is javíthatna, az egész gép enyhe emelése árán. Ebben az esetben azonban nagyrészt az Intel a hibás.
Újratervezett hűtőrendszer a 16 hüvelykes MacBook Pro számára:
Megoldás?
A MacBook túlmelegedési problémáit hamarosan megoldhatja az Apple saját ARM processzoraira való átállása, amelyen már igazán régóta dolgozik. Úgy tűnik, hogy az Intel mostanában rossz CPU-forrás az Apple számítógépekhez, mind a rossz TDP, mind a „képtelenség” miatt az innovációra. A rivális AMD-nek szinte minden fronton sikerült megelőznie az Intelt, és megfigyelhető, hogy az Intel határozottan nem ütötte meg a szilícium határait. Bízzunk tehát abban, hogy hamarosan megoldódik az Apple számítógépek túlmelegedése – vagy az Intel tudatossága, a jobb hűtés, vagy az Apple ARM processzorokra való átállása, amelyeknek nagy valószínűséggel nem lesz szörnyű TDP-je.
Lehet, hogy érdekel téged
Vratislav Holub 
Szuper értelmes cikk, köszönöm.
Öröm volt… :)
Köszönöm az érthető cikket.
Csak még jobban!!!
És az Apple nem tudott AMD-re váltani? :)
A rosszul megtervezett hűtés nem az Intel, hanem az Apple hibája. Cupertinóban bizonyára nagyon jól tudják, hogyan állnak ezek a processzorok a kisugárzott hővel.