Hirdetés bezárása

Sok Apple-felhasználót megleptek az új Mac Studio számítógép első elemzései, amelyek a belső tárhely elvileg lehetséges bővítéséről beszéltek. Mint szétszedés után kiderült, a Mac család legújabb tagja két SSD-nyílással rendelkezik, amelyeket valószínűleg teljes mértékben kihasználnak a 4 TB és 8 TB tárhellyel rendelkező konfigurációk. Sajnos senki sem járt sikerrel a tárhely önálló bővítésében, egy eredeti SSD modul segítségével. A Mac be sem kapcsolt, és Morse-kódot használt a „SOS” kifejezésre.

Annak ellenére, hogy az SSD foglalatok egy igazán nehéz szétszerelés után is hozzáférhetők, otthon nem használhatók. Ezért nyilvánvaló, hogy a szoftveres zárolás megakadályozza az eszköz bekapcsolását. Az Apple-felhasználók ezért óriási rosszallását fejezik ki az Apple lépésével kapcsolatban. Az Apple persze már több éve gyakorol hasonlót, amikor például a MacBookokban nem lehet cserélni a működési memóriát vagy a tárhelyet. Itt azonban megvan a maga indoklása - minden egy chipre van forrasztva, aminek köszönhetően legalább a gyors egységes memória előnyét élvezhetjük. Ebben az esetben azonban semmi előnyt nem szerezünk, ellenkezőleg. Az Apple egyértelműen megmutatja, hogy annak az ügyfélnek, aki jóval több mint 200 ezret költ egy számítógépre, és így annak tulajdonosa lesz, nincs abszolút joga beleavatkozni a belső részébe, pedig azok így vannak kialakítva.

A szoftveres zárak normálisak az Apple-nél

Azonban, ahogy fentebb jeleztük, a hasonló szoftveres zárak nem jelentenek újdonságot az Apple számára. Sajnálatos módon. Az elmúlt években többször is találkozhattunk hasonlóval, és ezekre az esetekre gyorsan megtaláltuk a közös nevezőt. Röviden, az Apple nem szereti, ha a felhasználó elkezdi vacakolni a saját készülékével, vagy maga javítja, módosítja azt. Annál szomorúbb, hogy az egész technológiai világban ez magától értetődő. Az Apple nem osztja ezt a világnézetet.

macos 12 monterey m1

Jó példa erre az imént említett MacBookok, ahol gyakorlatilag semmit nem tudunk cserélni, hiszen a komponensek a SoC-ra (System on a Chip) vannak forrasztva, ami viszont a készülék sebességében hoz hasznot. Ráadásul a kritika többé-kevésbé jogos. Az Apple jelentős összegeket számít fel a jobb konfigurációkért, és ha például az egyesített memóriát 1 GB-ra szeretnénk megduplázni, a belső memóriát pedig 2020 GB-ról 16 GB-ra szeretnénk bővíteni a MacBook Airben az M256-gyel (512), akkor szükségünk lenne egy további 12 ezer korona. Ami biztosan nem a legkevésbé.

Az Apple telefonok esetében sem sokkal jobb a helyzet. Ha eljön az akkumulátor cseréjének ideje, és úgy dönt, hogy jogosulatlan szolgáltatást vesz igénybe, akkor számítania kell arra, hogy iPhone-ja (XS verziótól) bosszantó üzeneteket fog megjeleníteni a nem eredeti akkumulátor használatáról. Még akkor sem, ha az Apple nem ad el eredeti cserealkatrészeket, így nincs más választás, mint a másodlagos gyártásra hagyatkozni. Ugyanez a helyzet a kijelző (iPhone 11-től) és a kamera (iPhone 12-től) cseréjekor, ezek cseréje után egy bosszantó üzenet jelenik meg. A Face ID vagy a Touch ID cseréjekor teljesen esélytelen vagy, egyik sem működik, ami arra kényszeríti az Apple felhasználókat, hogy a hivatalos szolgáltatásokra hagyatkozzanak.

Ugyanez a helyzet a Touch ID-vel MacBookokon. Ebben az esetben szabadalmaztatott kalibrációs eljárást kell alkalmazni, amelyet csak az Apple (vagy a hivatalos szerviz) tud. Ezek az összetevők a logikai kártyával vannak párosítva, így nem könnyű megkerülni a biztonságukat.

Miért blokkolja az Apple ezeket a lehetőségeket?

Felmerülhet benned a kérdés, hogy az Apple valójában miért akadályozza meg a hackereket, hogy manipulálják eszközeiket. Ebben az irányban a cupertinoi óriás biztonságban és magánéletben pompázik, ami első ránézésre logikus, de másodjára már nem. Ez továbbra is azoknak a felhasználóknak az eszköze, akiknek logikusan meg kell adni a jogot, hogy tetszés szerint használják. Végül is ezért volt egy erős kezdeményezés az Egyesült Államokban."Javítási jog", amely a fogyasztók önjavításhoz való jogáért küzd.

Az Apple egy speciális Self Service Repair program bevezetésével reagált a kialakult helyzetre, amely lehetővé teszi az Apple tulajdonosok számára, hogy maguk javítsák meg iPhone 12-es és újabb, valamint M1 chipekkel ellátott Mac számítógépeiket. Konkrétan, az óriás eredeti alkatrészeket tesz elérhetővé, beleértve a részletes utasításokat is. A programot hivatalosan 2021 novemberében vezették be. Az akkori nyilatkozatok szerint 2022-ben kellene elindulnia az Egyesült Államokban, majd más országokra is kiterjeszteni. Azóta azonban úgy tűnik, hogy összeomlott a talaj, és egyáltalán nem világos, hogy a program mikor indul ténylegesen, azaz mikor érkezik meg Európába.

Mac Studio tok

Végül azonban a Mac Studio SSD-moduljainak cseréje körüli helyzet nem lehetséges, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Ezt az egészet a fejlesztő Hector Martin tisztázta, akit az Apple közössége meglehetősen jól ismer a Linux Apple Siliconra történő portolásának projektjéről. Szerinte nem várhatjuk el, hogy az Apple Siliconnal ellátott számítógépek ugyanúgy működjenek, mint az x86-os architektúrájú PC-k, vagy fordítva. Valójában az Apple nem is olyan "gonosz" a felhasználó számára, hanem csak magát a készüléket védi, hiszen ezeknek a moduloknak még saját vezérlőjük sincs, a gyakorlatban pedig nem SSD, hanem memóriamodulok. Ráadásul ebben az esetben maga az M1 Max/Ultra chip biztosítja a vezérlő munkáját.

Hiszen még a cupertinói óriáscég is mindenhol azt emlegeti, hogy a Mac Studio nem elérhető a felhasználók számára, ami alapján könnyen levonható az a következtetés, hogy nem lehet bővíteni a képességeit, nem lehet komponenseket cserélni. Így talán még néhány évnek kell eltelnie, amíg a felhasználók hozzászoknak egy másik megközelítéshez. Ezt egyébként Hector Martin is megemlíti – egyszóval PC-ről (x86) nem lehet eljárásokat alkalmazni a jelenlegi Macekre (Apple Silicon).

.