Hirdetés bezárása

Aki megvette az első iPad minit, mindig jobban tette, ha először nem a nagy iPad Retina kijelzőjét nézte meg. A kijelző minősége volt az egyik legnagyobb kompromisszum, amit egy kisebb Apple táblagép vásárlásakor el kellett fogadni. Most azonban itt a második generáció, és ez minden kompromisszumot töröl. Megalkuvás nélkül.

Bár az Apple és főleg Steve Jobs régóta esküdtek rá, hogy senki sem tud kisebb táblagépet használni, mint amilyet az Apple először kitalált, tavaly egy kisebb verzió is megjelent, és egyesek meglepetésére óriási sikert aratott. És ez annak ellenére, hogy gyakorlatilag csak egy kicsinyített iPad 2-ről, vagyis egy akkor másfél éves készülékről volt szó. Az első iPad mini gyenge teljesítményt és rosszabb kijelzőt mutatott idősebb testvéréhez (iPad 4) képest. Ez azonban végül nem akadályozta meg tömeges terjedését.

A táblázat adatai, például a kijelző felbontása vagy a processzor teljesítménye nem mindig nyernek. Az iPad mini esetében egyértelműen más számok voltak meghatározóak, mégpedig a méretek és a tömeg. Nem mindenki volt elégedett a közel tíz hüvelykes kijelzővel; táblagépét útközben használni akarta, hogy mindig nála legyen, az iPad minivel és a majdnem nyolc hüvelykes kijelzővel pedig jobb volt a mobilitás. Sokan éppen ezeket az előnyöket részesítették előnyben, és nem nézték a kijelzőt és a teljesítményt. Most azonban az iPad minire gondolhat, aki kisebb készülékre vágyott, de nem volt hajlandó elveszíteni a jó minőségű kijelzőt vagy a nagyobb teljesítményt. Van egy iPad mini Retina kijelzővel, amilyen jól bejáratott iPad Air.

Az Apple úgy egységesítette táblagépeit, hogy első ránézésre nem is lehet megkülönböztetni őket egymástól. Második pillantásra megállapíthatja, hogy az egyik nagyobb, a másik kisebb. És ez legyen a fő kérdés az új iPad kiválasztásakor, a többi specifikációval már nem kell foglalkozni, mert ugyanaz. Csak az ár játszhatja a szerepét, de ez gyakran nem akadályozza meg az ügyfeleket az Apple készülékek vásárlásában.

Biztonságos tét a tervezésben

Az iPad mini kialakítása és teljesítménye optimálisnak bizonyult. A kisebb táblagép első forgalomba hozatala során elért eladások azt mutatták, hogy az Apple fején találta a szöget az új készülék fejlesztésekor, és tökéletes formatervezést hozott a táblagépéhez. Ezért az iPad mini második generációja gyakorlatilag ugyanaz maradt, a nagyobb iPad pedig jelentősen átalakult.

De hogy pontos legyek, ha egymás mellé teszed az első és a második generációs iPad minit, akkor éles szemmel láthatóak az apróbb eltérések. A nagyobb helyet a Retina kijelző igényel, így az iPad mini ezzel a felszereltséggel három tizedmilliméterrel vastagabb. Ez tény, amivel az Apple nem szeret dicsekedni, de az iPad 3 is erre a sorsra jutott, amikor először kapott Retina kijelzőt, és ez ellen nem lehet mit tenni. Ráadásul a három tizedmilliméter valóban nem jelentős probléma. Ezt egyrészt bizonyítja, hogy ha nem tudod egymás mellett összehasonlítani a két iPad minit, akkor valószínűleg észre sem veszed a különbséget, másrészt az Apple-nek nem is kellett egy új Smart Cover, ugyanaz az első és második generációhoz is illeszkedik.

A súly kéz a kézben jár a vastagsággal, sajnos ez sem maradhatott a régiben. A Retina kijelzős iPad mini 23 grammal, a Cellular modell esetében 29 grammal lett nehezebb. Azonban itt sincs semmi szédítő, és ismét, ha nem tartod a kezedben az iPad mini mindkét generációját, akkor szinte észre sem fogod venni a különbséget. Sokkal fontosabb az összehasonlítás az iPad Airrel, amely több mint 130 grammal nehezebb, és tényleg meg lehet állapítani. A Retina kijelzős iPad miniben viszont az a fontos, hogy a valamivel nagyobb súly ellenére sem veszít semmit a mobilitása és a könnyű kezelhetőség terén. Egy kézzel fogni nem olyan nehéz az iPad Airhez képest, bár általában amúgy is kétkezes markolathoz folyamodunk.

A legnagyobb változásnak valószínűleg a színkialakítást tekinthetjük. Az egyik változat hagyományosan fehér előlappal és ezüst hátlappal készül, az alternatív modellhez az Apple a Retina kijelzős iPad mini-hez is térszürkét választott, amely a korábbi feketét váltotta fel. Itt érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg is akciós első generációs iPad minit is ebben a színben színezték. Akárcsak az iPad Airnél, a kisebbik táblagépből is kimaradt az arany szín. A feltételezések szerint nagyobb felületen ez a dizájn egyszerűen nem nézne ki olyan jól, mint az iPhone 5S-en, vagy az Apple az arany, vagy ha úgy tetszik pezsgő sikerét várja a telefonokon, majd esetleg iPadre is alkalmazza. .

Végül Retina

A megjelenés, a dizájn és a teljes feldolgozási rész után nem sok minden történt az új iPad miniben, de minél kevesebbet csináltak az Apple mérnökei a külsővel, annál többet tettek belülről. A Retina kijelzős iPad mini fő alkatrészei alapvetően átalakultak, frissültek, és most a kis táblagépben a legjobb, amit a cupertinói laboratóriumok kínálhatnak a nagyközönségnek.

Azt már elhangzott, hogy az új iPad mini valamivel vastagabb és valamivel nehezebb, és itt van ennek az oka - a Retina kijelző. Se több, se kevesebb. A Retina, ahogyan az Apple nevezi termékét, sokáig a legjobb kijelző volt a kínálatban, így lényegesen igényesebb, mint elődje az iPad miniben, amely 1024 x 768 pixeles felbontású és 164 cm sűrűségű kijelző volt. 7,9 pixel hüvelykenként. A retina azt jelenti, hogy ezeket a számokat meg kell szorozni kettővel. A 2048 hüvelykes iPad mini immár 1536 x 326 pixel felbontású kijelzővel rendelkezik, amelynek sűrűsége 5 pixel/hüvelyk (ugyanaz a sűrűség, mint az iPhone 264S). És ez egy igazi gyöngyszem. A kisebb méreteknek köszönhetően a pixelsűrűség még az iPad Airénál is lényegesen nagyobb (XNUMX PPI), így öröm könyvet, képregényt olvasni, neten böngészni vagy valamelyik nagy játékkal játszani az újdonságon. iPad mini.

A Retina kijelző az volt, amire az eredeti iPad mini minden tulajdonosa várt, és végül megkapták. Bár az év folyamán változtak az előrejelzések, és nem volt biztos, hogy az Apple nem vár-e még egy generációt a Retina kijelző bevezetésével kisebb táblagépében, végül viszonylag elfogadható körülmények között mindent bele tudott férni (lásd a változásokat méretekben és tömegben).

Szívesen elmondható, hogy most már mindkét iPad kijelzője egy szinten van, ami a felhasználó és választása szempontjából a legjobb, de van egy kis bökkenő. Kiderült, hogy a Retina kijelzős iPad mini több képponttal rendelkezik, de így is kevesebb színt képes megjeleníteni. Az a baj a színspektrum (skála) azon területére, amelyet a készülék képes megjeleníteni. Az új iPad mini színskálája ugyanaz marad, mint az első generációé, ami azt jelenti, hogy nem tud olyan jól átadni a színeket, mint az iPad Air és más konkurens eszközök, például a Google Nexus 7. Összehasonlítási képesség nélkül nem sokat fog tudni, és élvezni fogja a tökéletes Retina kijelzőt az iPad miniben, de ha egymás mellett látja a nagyobb és kisebb iPad képernyőit, szembeötlőek a különbségek, különösen a különböző színek gazdagabb árnyalatai.

Az átlagfelhasználót valószínűleg nem kell túlságosan érdekelnie ez a tudás, de aki grafikára vagy fotóra vásárol Apple tabletet, annak az iPad mini gyengébb színvisszaadása lehet gondja. Ezért mérlegelnie kell, mire kívánja használni iPadjét, és ennek megfelelően kell elrendeznie.

Az állóképesség nem csökkent

A Retina kijelzővel szemben támasztott nagy igények mellett pozitívum, hogy az Apple 10 órán keresztül tudta tartani az akkumulátor élettartamát. Ráadásul ezt az időadatot gondos kezeléssel gyakran játékosan túl lehet lépni (nem maximális fényerő stb.). Az akkumulátor csaknem kétszer akkora, mint az első generációé, kapacitása 6471 mAh. Normál körülmények között egy nagyobb akkumulátor természetesen tovább tartana tölteni, de erről az Apple gondoskodott a töltő teljesítményének növelésével, most az iPad minivel egy 10 W-os töltőt szállít, amely még az 5 W-os töltőnél is gyorsabban tölti a táblagépet az első generációs iPad mini. Az új mini nulláról 100%-ra töltődik körülbelül 5 óra alatt.

A legmagasabb teljesítmény

Az akkumulátortól azonban nem csak a Retina kijelző függ, hanem a processzor is. Az új iPad minivel felszerelt is jó mennyiségű energiát igényel majd. Az Apple egy év alatt kihagyta az eddig használt processzorok két teljes generációját, és az iPad minit Retina kijelzővel szerelte fel a legjobbjával - a 64 bites A7 chippel, amely már az iPhone 5S-ben és az iPad Airben is megtalálható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden eszköz egyformán erős. Az iPad Air processzorának órajele több tényező miatt 100 MHz-cel magasabb (1,4 GHz), az iPhone 5S-sel szerelt iPad mini A7-es chipje pedig 1,3 GHz-en.

Az iPad Air valóban valamivel erősebb és gyorsabb, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet ugyanazokat az attribútumokat hozzárendelni az új iPad minihez. Főleg az első generációról váltva óriási a különbség a teljesítményben. Hiszen az eredeti iPad miniben az A5-ös processzor inkább a minimum volt, és csak most kap ez a gép olyan chipet, amire büszke lehet.

Az Apple ezen lépése nagyszerű hír a felhasználók számára. Az első generációhoz képest négy-ötszörös gyorsulás gyakorlatilag minden lépésnél érezhető. Akár csak az iOS 7 "felszínén" navigál, akár egy olyan igényesebb játékot játszol, mint pl Infinity Blade III vagy videót exportálunk az iMovie-ban, az iPad mini mindenhol bizonyítja, milyen gyors, és hogy nincs mögötte az iPad Air vagy az iPhone 5S. Az tény, hogy néha gondok adódnak egyes vezérlőkkel, animációkkal (alkalmazások bezárása mozdulattal, Spotlight aktiválása, multitasking, billentyűzetváltás), de én nem a rossz teljesítményt látnám a rosszul optimalizált operációs rendszerben a fő hibásnak. Az iOS 7 általában valamivel rosszabb iPaden, mint iPhone-on.

Ha nagyon megterheli az iPad minit játékkal vagy más megerőltető tevékenységgel, akkor az az alsó harmadban felmelegszik. Az Apple nem tudott vele sokat kezdeni egy ilyen kis helyen, ami zsúfolt a szétrobbanásig, de szerencsére a fűtés nem elviselhetetlen. Legfeljebb az ujjaid fognak izzadni, de ez nem jelenti azt, hogy el kell tenned iPadedet a hőmérséklet miatt.

Kamera, csatlakozás, hang

Az új iPad mini "kamerarendszere" ugyanaz, mint az iPad Air-en. Elöl egy 1,2 MPx-es FaceTime kamera, hátul pedig egy öt megapixeles. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iPad minivel kényelmesen lehet videózni, de a hátlapi kamerával készült fotók nem lesznek világrengetőek, legfeljebb az iPhone 4S-sel készült fotók minőségét érik el. Kettős mikrofon is csatlakozik a videohívásokhoz és az előlapi kamerához, amely a készülék tetején található, és csökkenti a zajt, különösen a FaceTime alatt.

Még az alul, a Lightning csatlakozó körüli sztereó hangszórók sem különböznek az iPad Air hangszóróitól. Elegendőek egy ilyen táblagép igényeihez, de nem várhatsz tőlük csodát. Használat közben könnyen eltakarja őket a kéz, akkor rosszabb az élmény.

Érdemes megemlíteni a továbbfejlesztett Wi-Fi-t is, amely még nem érte el a 802.11ac szabványt, de két antennája immár másodpercenként akár 300 Mb adatátvitelt is biztosít. Ugyanakkor ennek köszönhetően javul a Wi-Fi hatótávolsága.

Az ember azt várta volna, hogy a Touch ID szerepelni fog ebben a részletközpontú részben, de az Apple az idén kizárólag az iPhone 5S-re tette. Az iPadek ujjlenyomattal történő feloldása valószínűleg csak a következő generációkkal érkezik meg.

Verseny és ár

Azt kell mondani, hogy az iPad Airrel az Apple viszonylag nyugodt vizeken mozog. Egyelőre egyetlen cég sem találta meg a receptet egy olyan méretű és képességű táblagép elkészítéséhez, amely felvehetné a versenyt az Apple-ével. A kisebb méretű táblagépeknél azonban kicsit más a helyzet, ugyanis az új iPad mini biztosan nem egyedüli megoldásként lép piacra azok számára, akik nagyjából hét-nyolc hüvelykes készüléket keresnek.

A versenytársak között van a Google Nexus 7 és az Amazon Kindle Fire HDX, azaz két hét hüvelykes táblagépe. Az új iPad mini mellett különösen a kijelző minőségében, vagyis a pixelsűrűségben foglal helyet, ami gyakorlatilag mindhárom készüléken azonos (323 PPI versus 326 PPI az iPad mininél). A különbség tehát a kijelző méretéből adódik a felbontásban. Míg az iPad mini 4:3-as képarányt kínál, addig a versenytársak szélesvásznú kijelzője 1920 x 1200 pixel felbontású és 16:10-es képarányú. Itt is mindenkinek meg kell gondolnia, miért vesz tabletet. A Nexus 7 vagy a Kindle Fire HDX kiválóan alkalmas könyvek olvasására vagy videók nézésére, de emlékezni kell arra, hogy az iPad egy harmadával több képponttal rendelkezik. Minden eszköznek megvan a célja.

Egyesek számára a kulcspont az ár lehet, és itt egyértelműen a verseny győz. A Nexus 7 6 koronától indul (hazánkban a Kindle Fire HDX-t egyelőre nem árulják, az ára dollárban is megegyezik), a legolcsóbb iPad mini 490 koronával drágább. Az egyik érv amellett, hogy egy drága iPad miniért fizessünk külön, az lehet, hogy vele közel félmillió natív alkalmazáshoz jutunk hozzá, amelyek az App Store-ban találhatók, és ezzel együtt a teljes Apple ökoszisztémához. Ez az, amit a Kindle Fire nem tud felmutatni, és a Nexuson futó Android egyelőre csak küzd vele.

A Retina kijelzős iPad mini ára még így is alacsonyabb lehet. Ha mobilkapcsolattal a legmagasabb verziót akarjuk megvenni, annak 20 490 koronát kell kicsalni, ami egy ilyen készülékért elég sok. Az Apple azonban nem akar lemondani magas árréseiről. Egyszerűbb megoldás lehet a legalacsonyabb opció törlése. Tizenhat gigabájt a jelek szerint egyre kevésbé elég a táblagépekhez, egy egész sor eltávolítása pedig csökkentené más modellek árait.

Ítélet

Bármi is legyen az ár, az biztos, hogy az új Retina kijelzős iPad mini legalább olyan jól fogy majd, mint elődje. Ha az Apple kisebb táblagépe nem fogy jól, azt fogják hibáztatni szegény készletek Retina kijelzők, nem a vásárlók érdeklődésének hiánya miatt.

Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy az Apple a két iPad maximális egyesítésével megkönnyítette-e, vagy éppen ellenkezőleg, megnehezítette a vásárló választását. Mostanra legalább biztos, hogy már nem kell nagy kompromisszumokat kötni egyik vagy másik iPad vásárlásakor. Nem lesz többé sem Retina kijelző és teljesítmény, sem kisebb méretek és mobilitás. Ez elmúlt, és mindenkinek alaposan meg kell fontolnia, mekkora kijelző az ideális számára.

Ha az ár nem számít, akkor valószínűleg nem is kell foglalkoznunk a versennyel. A Retina kijelzős iPad mini a legjobb, amit a jelenlegi táblagéppiac kínál, és valószínűleg a legjobb egyáltalán.

Gyakran előfordul, hogy a felhasználók generációnként vásárolnak új készülékeket, de az új iPad minivel sok első generációs tulajdonos megváltoztathatja ezt a szokását. A Retina kijelző annyira vonzó elem, amikor az összes többi iOS-eszközön már megvan, hogy nehéz lesz ellenállni. Számukra a második generáció egyértelmű választás. Azonban még azok is átválthatnak az iPad minire, akik iPad 4-et és régebbi modelleket használtak. Vagyis azok, akik azon okok miatt döntöttek egy nagyobb iPad mellett, hogy Retina kijelzőt vagy nagyobb teljesítményt szeretnének, de sokkal szívesebben hordnak magukkal egy mobilabb tabletet.

Azonban nem járhat rosszul, ha most vásárol egy iPad minit vagy iPad Airt. Nem mondhatod pár hét után, hogy azért kellett volna megvenni a másikat, mert jobb a kijelzője, vagy mert mobilabb. Bár néhányan tiltakozhatnak itt, az iPad Air is nagy lépést tett afelé, hogy egyre gyakrabban kísérjen el minket útközben.

[one_half last="nem"]

előnyei:

[ellenőrző lista]

  • Retina kijelző
  • Nagy akkumulátor-élettartam
  • Nagy teljesítmény[/checklist][/one_half][one_half last=”yes”]

Hátrányok:

[rossz lista]

  • A Touch ID hiányzik
  • Alacsonyabb színspektrum
  • Kevésbé optimalizált iOS 7

[/rosszlista][/one_half]

Fénykép: Tom Balev
.