Az iOS operációs rendszert elsősorban az egyszerűség és a mozgékonyság jellemzi. A hardver és szoftver kiváló integrációjának köszönhetően az Apple-nek sikerült optimalizálnia telefonjait a nagyobb igénybevételt jelentő feladatokra, amit például a mai iPhone és Android telefonok műszaki jellemzőinek összehasonlítása is jól mutat. Míg az alma képviselőinek van papíron valamivel rosszabb hardver, így az Android viszont a vereség küszöbén áll. Valójában nem papíron szereplő adatokról van szó.
Érdekes különbséget elsősorban a működési memóriában (RAM) láthatunk. Amikor összehasonlítjuk például az alap Samsung Galaxy S22 s iPhone 13, amelyek szintén nagyjából azonos áron kaphatók, egészen alapvető különbséget fogunk látni a működési memória terén. Míg a Samsung modellje 8 GB RAM-ot rejt, az iPhone csak 4 GB-ot. Ráadásul ehhez a témához kapcsolódik az alkalmazások leállítása is, ami a működési memóriát hivatott felszabadítani és bizonyos értelemben menteni. Az Android operációs rendszerrel rendelkező telefonokon ezért van egy praktikus gomb az összes jelenleg megnyitott alkalmazás bezárásához. De miért nincs az iOS-ben valami hasonló? Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ezen a téren még veszít is a versenytársakkal szemben.
Miért nincs az iOS-ben gomb az összes alkalmazásból való kilépéshez?
Figyelembe kell venni, hogy mindkét rendszer kissé eltérően működik. Míg Androidon bizonyos esetekben hasznos lehet az operációs memória tisztítása, addig az iOS megteszi hasonlót. Ráadásul az Apple felhasználók nem is kapcsolják ki az egyes alkalmazásokat, és egyszerűen hagyják, hogy mindegyik a háttérben futjon. De miért? Az Apple operációs rendszer esetében automatikusan alvó üzemmódba kapcsolnak, és gyakorlatilag nem is vesznek energiát az akkumulátorból. Ráadásul ez gazdaságosabb megoldás, mint az alkalmazások folyamatos kikapcsolása, majd bekapcsolása – pusztán a bekapcsolása több energiát igényel, mintha az alkalmazást a háttérben hagynánk. Az említett alvás/felfüggesztés gyakorlatilag azonnal bekövetkezik, miután elhagyjuk környezetét.
Emiatt az Apple nem is akarja, hogy az Apple-felhasználók egyáltalán kikapcsolják az alkalmazásokat. Végül is teljesen logikus. Ahogy fentebb említettük, inkább ártunk magunknak, ha kikapcsoljuk őket. Az adott alkalmazások ismételt bekapcsolásához sokkal több energiát fogyasztanánk, és az eredmény kontraproduktív lenne. Ugyanez a helyzet a működési memóriával. Ha a szóban forgó szoftvert felfüggesztik a háttérben, akkor logikusan nem is használja a telefon erőforrásait - legalábbis nem ilyen mértékben.
Az Apple megerősítette
Craig Federighi, a cég szoftverfejlesztésért felelős alelnöke korábban már nyilatkozott erről a problémáról, miszerint teljesen felesleges folyamatosan leállítani a futó alkalmazásokat. Ahogy fentebb említettük, a háttérben lévők hibernált üzemmódba kapcsolnak, és gyakorlatilag semmit sem fogyasztanak, így a folyamatos leállásuk teljesen felesleges. Ezt tekinthetjük válasznak eredeti kérdésünkre. Az iOS operációs rendszer esetében az említett gomb az összes alkalmazás leállítására egyszerűen teljesen felesleges lenne.
Olyan sokáig próbálod "kijavítani" az iPhone hibáit, hogy visszatérsz az Androidhoz, és továbbra is szívesen megbocsájtod az apróbb hibáit. Például az összes alkalmazás bezárása a feladatlistából. Nem a ram vagy akkumulátor fogyasztásról van szó, hanem arról a "megnyugtató" érzésről. A túl sok nyitott alkalmazás egyszerűen zavaró a feladatlistában, és mindegyiket egy gombbal vagy mozdulattal bezárni valahogy kielégítő, az pedig, hogy iOS-ben nem lehetséges, ezért érthetően nem kielégítő. Ugyanakkor engem nagyon zavar az Apple ezen megközelítése. Ahol az Android nagyrészt a felhasználók szükségletei és szükségletei köré épül, az Apple megmondja a felhasználóknak, hogy mit és hogyan használjanak. Minimális szabadság. Ahol az Android demokráciát kínál, az Apple utópisztikus diktatúrát vezet be.