Hirdetés bezárása

A mobil operációs rendszerek világát mindössze két rendszer uralja, mégpedig az iOS és az Android. Bár a második név a jóval nagyobb számú telefon támogatásának köszönhetően az elsőt maga mögött hagyja felhasználói bázis tekintetében, de facto már a kezdetektől fogva, azonban mindkét esetben több százmilliós felhasználói felületről van szó. Ennek ellenére a különféle vitafórumokon vagy kommentekben időről időre megjelennek olyan bejegyzések, mint "valakinek új operációs rendszert kell készítenie a kettő lefestésére" vagy "minden más lesz, ha megérkezik az új operációs rendszer". Ugyanakkor nem nehéz kijelenteni, hogy szinte nulla a valószínűsége annak, hogy egy új, valóban erős mobiltelefonos operációs rendszer jön létre, amely kiegészítené a meglévő párost. 

Több okból is többé-kevésbé lehetetlen egy új operációs rendszer belépése a jelenlegi tóba. Az első az, hogy ahhoz, hogy az adott rendszer életképes legyen, a dolog logikájából az kellene, hogy a készítőjének sikerüljön minél több telefonra eljuttatnia, ami egyben erősíti felhasználói bázisát (vagy esetleg jobb lenne megalapozottnak mondani) és gyengíteni a versenyt . Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, készítőjének valami olyasmit kellene kitalálnia, ami arra készteti az okostelefon-gyártókat, hogy a meglévő megoldásról a sajátjukra térjenek át. Nem csak pénzről beszélünk, hanem különféle szoftveres megoldásokról és hasonlókról. A bökkenő azonban az, hogy mindezek a folyamatok már évek óta be vannak állítva Androidra és iOS-re, és ezért logikusan ezek a rendszerek évekkel megelőznek minden ilyen irányú versenyt. Ezért nehéz elképzelni, hogy a zöld mezőn most valami létrejöhessen, ami vonzó lenne az okostelefon-gyártók számára. 

Az új operációs rendszer másik hatalmas fogása az általános beviteli időzítés. Nem mindenhol igaz, hogy nem lehet utolérni egy lekésett vonatot, de az operációs rendszerek világában ez így van. Mind az Android, mind az iOS nem csak összességében fejlődik, hanem idővel például külső fejlesztői műhelyekből származó alkalmazások is felkerülnek rá, amelyeknek köszönhetően jelenleg több százezer különböző szoftver telepíthető mindkét rendszerre. De persze egy vadonatúj rendszer ezt nemhogy nem eleinte, de nagy valószínűséggel több éves működés után sem fogja tudni. Hiszen emlékezzünk a Windows Phone-ra, amely éppen azért tűnt el, mert nem volt vonzó a felhasználók és a fejlesztők számára, amikor egyesek alkalmazásokat, mások pedig felhasználói bázist vártak. És higgy nekem, tudom, miről beszélek. Én is Windows Phone-felhasználó voltam, és bár szerettem a telefon rendszerét, és ma már nem félnék időtlennek nevezni, pokol volt a harmadik féltől származó alkalmazások szempontjából. Emlékszem, mintha tegnap lett volna, amikor titokban irigyeltem az Androidos barátaimat, hogy mit tudnak letölteni a telefonjukra, én meg nem. Ez a Pou vagy a Subway Surfers korszaka volt, amiről csak álmodni tudtam. Ugyanez mondható el például a Messenger "buborékos" csevegéséről, amikor az egyes csevegéseket buborékokká minimalizálták, és egyszerűen aktiválni lehetett őket bármely alkalmazás előterében. Őszintén szólva azonban meg kell mondanom, hogy tekintettel az Android és iOS felhasználói bázisára, valamint a Windows Phone méretére, nem csodálkozom azon, hogy a fejlesztők ezt utólag figyelmen kívül hagyták. 

Valószínűleg sok indokot lehetne kitalálni egy új mobiltelefonos operációs rendszer létrehozására, de cikkünkhöz csak egy lesz szükségünk, ez pedig a felhasználói kényelem. Igen, Androidon és iOS-en is vannak olyan dolgok, amik az emberek idegeire mennek, de nyugodtan kijelenthető, hogy ha valakinek valami nem tetszik az egyik rendszerben, akkor átválthat a másikra, és az megadja neki, amit akar. Vagyis mind az Android, mind az iOS egy rendkívül összetett rendszer, amely a felhasználók egyformán extrém tömegét célozza meg, akik annyira elégedettek velük, hogy gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ezen a ponton bármi nagy dolog késztetheti őket arra, hogy teljesen új operációs rendszerre váltsanak. Miért? Mert a mostaniakból semmi nem hiányzik, és ha mégis, akkor a második, jelenleg elérhető rendszerre való átállással is meg tudták volna oldani. Röviden és jól összefoglalva, a mobil operációs rendszerek világának kapuja jelenleg zárva van, és nem félek kijelenteni, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Az egyetlen módja annak, hogy új operációs rendszert hozzunk ebbe a világba, ha várunk benne egy bizonyos ősrobbanást, amihez ilyesmire lesz szükség. Ezt azonban vagy valamilyen óriási szoftverhiba, vagy egy forradalmi hardver váltja ki, amelyre az új operációs rendszernek közvetlenül szüksége lesz a lehető legjobb élményhez. Hogy megtörténik-e vagy sem, az a csillagokban van. 

.