Michal Ždanský Az iPad az Apple valaha volt egyik legsikeresebb terméke. 2010-ben minden szórakoztatóelektronikai gyártót váratlanul érte, és azonnal monopolhelyzetbe került a piacon, a mai napig nem sikerült visszaverni. Miért?
Sok mesét hallottunk már az iPad gyilkosokról. Ezek azonban továbbra is mesék maradtak. Amikor az iPad piacra lépett, létrehozta saját szegmensét. Az eddig létező táblagépek nem voltak ergonomikusak, és legfeljebb Windows 7-et tartalmaztak, amelyek csak távolról lettek adaptálva ujjvezérlésre. Míg sok gyártó a hordozhatósági kompromisszumot kereste a netbookok terén, az Apple egy tabletet hozott.
De nem szeretnék itt arról beszélni, hogy az Apple mindenkit meglepett, ez a vita nem erről szól. Az Apple azonban nagyon jó pozícióból indult, 90-ben a táblagépek piacának több mint 2010%-a az övék volt. Eljött a 2011-es év, aminek a verseny hajnalának kellett volna lennie, de a forradalom nem történt meg. A gyártóknak várniuk kellett egy elfogadható operációs rendszerre, ez lett az Android 3.0 Honeycomb. Egyedül a Samsung próbálta ki a régi, telefonokra szánt Android-verzióval, és így alkotta meg a hét hüvelykes Samsung Galaxy Tab-ot. Ez azonban nem hozott neki nagy sikert.
Most 2012 van, és az Apple még mindig a piac közel 58%-át uralja, és ez a szám folyamatosan csökken utolsó negyed több mint 11 millió darabot adtak el. A részesedését csökkentő táblagépek elsősorban a Kindle Fire és a HP TouchPad. Eladhatóságukat azonban elsősorban az ár befolyásolta, mindkét készüléket végül a gyári árhoz közeli áron, mégpedig 200 dollár alatt adták el. Nem tudok garantált receptet a sikeres táblagéphez, de azért látok néhány dolgot, amiben az Apple kecsesen kimagaslik, miközben a versenytársak a kiutat keresik. Lépésről lépésre menjünk végig rajtuk.
Kijelző képaránya
4:3 vs. 16:9/16:10, ez megy itt. Amikor megjelent az első iPad, azon töprengtem, hogy miért nem kapott hasonló képarányt, mint az iPhone, vagy inkább nem értettem, hogy miért nem szélesvásznú. Videók nézésekor a kép kevesebb mint kétharmada marad meg, a többi csak fekete sáv lesz. Igen, videóhoz a szélesvásznúnak van értelme, videóhoz és… mi más? Ó, itt a lista lassan véget ér. Ezt sajnos más gyártók és a Google nem veszik észre.
A Google a szélesvásznú kijelzőket részesíti előnyben a klasszikus 4:3 képaránnyal szemben, és a gyártók is követik a példát. És bár ez az arány jobb a videóknál, minden másnál inkább hátrány. Először is nézzük az ergonómia szemszögéből. A felhasználó egy kézzel is gond nélkül tudja tartani az iPadet, a többi széles képernyős táblagép legalább eltöri a kezét. Teljesen más a súlyeloszlás, és teljesen alkalmatlan a tablet tartására. A 4:3-as formátum sokkal természetesebb a kézben, olyan érzést kelt, mintha egy magazint vagy könyvet tartana.
Nézzük meg szoftveres szemszögből. Portré használatakor hirtelen egy nehezen használható tészta keletkezik, ami nem igazán alkalmas ilyen tájolású alkalmazások olvasására vagy használatára. Míg a fejlesztők viszonylag könnyen optimalizálhatják iPad szoftverüket mindkét tájolásra, mivel a függőleges és vízszintes tér nem változik olyan radikálisan, ez egy rémálom a szélesvásznú kijelzők számára. Nagyon jó azonnal látni az Android főképernyőjén a widgetekkel. Ha fejjel lefelé fordítja a képernyőt, elkezdenek átfedni. A billentyűzeten való gépelésről ebben a tájolásban inkább nem is beszélnék.
De a fekvés – az sem méz. Az alsó sávot egy meglehetősen vastag sáv foglalja el, amit nem lehet elrejteni, és amikor megjelenik a billentyűzet képernyőjén, nem sok hely marad a kijelzőn. A laptopokon a szélesvásznú kijelzők fontosak több ablakkal való munkavégzéskor, táblagépeken, ahol egy alkalmazás kitölti a teljes képernyőt, a 16:10-es képarány jelentősége elvész.
További információ az iOS-eszközök kijelzőiről itt
aplikace
Valószínűleg egyetlen más mobil operációs rendszer sem rendelkezik olyan külső fejlesztői bázissal, mint az iOS. Alig van olyan alkalmazás, amelyet ne találna meg az App Store-ban, számos más versengő erőfeszítéssel együtt. Ugyanakkor számos alkalmazás magas szinten van, mind a felhasználóbarátság, mind a funkcionalitás, mind a grafikai feldolgozás tekintetében.
Az iPad megjelenése után hamarosan megjelentek a táblagépek nagy kijelzőjére szánt alkalmazások verziói, és maga az Apple is hozzájárult saját iWork irodai programcsomagjához és iBooks könyvolvasójához. Egy évvel az első iPad megjelenése után már több tízezer alkalmazás jelent meg, és a legtöbb népszerű iPhone-alkalmazás megkapta a táblagépes verzióját. Emellett az Apple a kiváló Garagebandet és az iMovie-t is bedobta a kasszába.
Egy évvel a megjelenése után az Android megközelítőleg 200 (!) alkalmazással rendelkezik a piacon. Bár érdekes címek találhatók közöttük, az alkalmazások mennyisége és minősége nem hasonlítható a versenytárs App Store-hoz. A telefonokra tervezett alkalmazások kinyújthatók, hogy kitöltsék a kijelzőteret, de a kezelőszerveik telefonra készültek, és tableten való használatuk enyhén szólva sem felhasználóbarát. Ráadásul még az Android Marketen sem fogod megtudni, hogy mely alkalmazásokat szánják a táblagépre.
Ugyanakkor pontosan az alkalmazások teszik ezeket az eszközöket a munka és a szórakozás eszközévé. Maga a Google – saját platformja – nem járult hozzá sokat. Például nincs hivatalos Google+ kliens táblagépekhez. Más Google-szolgáltatásokhoz sem talál megfelelő optimalizált alkalmazást. Ehelyett a Google HTML5-alkalmazásokat készít, amelyek kompatibilisek más táblagépekkel, de az alkalmazások viselkedése távol áll a natívekétól.
A versengő platformok sem jobbak. A RIM ötletekbõl indulásakor még e-mail kliens sem volt. A Blackberry telefon gyártója naivan úgy gondolta, hogy felhasználói legszívesebben telefonjukat használnák, és ha kell, csatlakoztatnák a készülékeket. Nem is sikerült elég fejlesztőt vonzani, és a táblagép bukott lett a versenytársakhoz képest. A RIM egyelőre az operációs rendszer új verziójában (és egy új ügyvezető igazgatóban) fűzi reményeit, amely legalább meghozza az áhított levelezőprogramot. A saját rendszeréhez szükséges alkalmazások hiányának pótlására a cég legalább egy emulátort készített, amely képes Android-alkalmazások futtatására.
Díjak
Bár az Apple mindig is a viszonylag magas árairól volt ismert, agresszíven alacsonyra szabta az iPad árát, ahol 16 dollárért hozzájuthat a legalacsonyabb, 3G nélküli, 499 GB-os modellhez. A nagy gyártási volumennek köszönhetően az Apple a versenytársaknál alacsonyabb áron juthat az egyes alkatrészekhez, ráadásul gyakran csak magának tartogat stratégiai komponenseket, mint például az iPad kijelzők esetében. A verseny tehát magasabb áron gyártja az eszközöket, és meg kell elégednie gyengébb alkatrészekkel, mert a jobbak egyszerűen nem állnak rendelkezésre a szükséges mennyiségben.
Az egyik első versenyzőnek táblagépnek kellett lennie Motorola Xoom, amelynek kikiáltási árát 800 dollárban határozták meg. Minden érv ellenére, amelyek az árat indokolták volna, nem nyűgözte le a vásárlókat. Elvégre miért vegyenek egy "kísérletet" 800 dollárért, amikor 300 dollárral olcsóbban is bevált termékük van rengeteg alkalmazással. Még a többi táblagép sem tudta felvenni a versenyt az ára miatt az iPaddel.
Az egyetlen, aki radikálisan csökkenteni merte az árat, az Amazon volt, amelynek új Kindle tűz 199 dollárra becsülték. De az Amazonnak némileg más stratégiája van. A táblagépet a gyártási költségek alatt értékesíti, és az Amazon alaptevékenységének számító tartalomértékesítésből származó bevételeket kívánja ellensúlyozni. Ráadásul a Kindle Fire nem egy teljes értékű táblagép, az operációs rendszer egy módosított, mobiltelefonra tervezett Android 2.3, amelyen a grafikus felépítmény fut. Bár az eszköz rootolható és Android 3.0 és újabb verziókkal tölthető, a hardveres olvasó teljesítménye biztosan nem garantálja a zavartalan működést.
Az ellenkező véglet az HP érintőtábla. Az ígéretes WebOS a HP kezében kudarcot vallott, és a cég úgy döntött, hogy megszabadul tőle. A TouchPad nem fogyott jól, így a HP megvált tőle, a megmaradt készülékeket 100 és 150 dollárért kínálta. Hirtelen az érintőtábla a második legkelendőbb táblagép lett a piacon. De egy olyan operációs rendszerrel, amelyet a HP elásott, ami meglehetősen ironikus helyzet.
Ökoszisztéma
Az iPad sikere nem csak maga az eszköz és az elérhető alkalmazások, hanem a körülötte lévő ökoszisztéma is. Az Apple több éve építi ezt az ökoszisztémát, kezdve az iTunes Store-tól és az iCloud szolgáltatásig. Remek szoftverei vannak az egyszerű tartalomszinkronizáláshoz (bár az iTunes egy kínos Windows rendszeren), ingyenes szinkronizálási és biztonsági mentési szolgáltatás (iCloud), felhőalapú zene kis díj ellenében, multimédiás tartalom- és alkalmazásbolt, könyvesbolt és kiadói platform. digitális magazinok.
De a Google elég sok mindent kínál. A Google Apps, a zenebolt, a felhőzene és egyebek teljes választékát tartalmazza. Sajnos ezeknek az erőfeszítéseknek sok része inkább kísérleti jellegű, és hiányzik a felhasználói egyszerűség és egyértelműség. A Blackberry saját BIS- és BES-hálózattal rendelkezik, amely internetes szolgáltatásokat, e-maileket és titkosított üzeneteket biztosít a BlackBerry Messsangeren keresztül, de az ökoszisztéma itt véget ér.
Az Amazon ezzel szemben a maga útját járja, köszönhetően a digitális tartalom nagy portfóliójának, anélkül, hogy kapcsolatban állna a Google ökoszisztémával, beleértve az Androidot is. Érdekes lesz látni, hogy a Microsoft hogyan keveri-e össze a kártyákat a Windows 8-cal, és hogyan keveri-e össze a kártyákat. Az új Windows táblagépekhez funkcionálisan egy asztali operációs rendszer szintjén, ugyanakkor felhasználóbarát lesz, hasonlóan a Windowshoz. 7.5-ös telefon Metro grafikus felülettel.
Számos nézőpontból lehet megvizsgálni az iPad sikerét másokhoz képest. Az utolsó példa a vállalati szféra és a közszolgáltatások szférája, ahol az iPadnek nincs versenye. Függetlenül attól, hogy kórházakban (külföldön), légi közlekedésben vagy iskolákban használják, ahol az új bevezette a digitális tankönyveket.
Annak érdekében, hogy megfordítsák a jelenlegi helyzetet, amikor az Apple uralja iPadjével a táblagépek piacát, a gyártóknak és a gyakorlatilag egyetlen versenyképes táblagép operációs rendszert megalkotó Google-nek át kellene gondolniuk a piac filozófiáját. Az új Android 4.0 Ice Cream Sandwich semmiben sem segít a versengő táblagépek helyzetén, bár egységessé teszi a telefonok és tabletek rendszerét.
Persze nem csak a fent említett dolgok választják el a többi gyártót attól, hogy az Apple-t letaszítsák a táblagépek első számú helyéről. Sok más tényező is van, máskor talán többet is.
Kiváló cikk. Munkahelyen kaptam a Galaxy Tabot, és másnap visszavittem nekik. Pontosan ugyanazok a panaszaim voltak, mint a cikkben + egy sajátom: túl öreg vagyok a bonyolult eszközök használatához.
Igazán szép cikk. Remek
talán csak igazítanám a szöveget a blokkban, de ez kicsi :)
A VÁLASZ A SIKERRE:
A lehető legjobb operációs rendszer
aplikace
Felső feldolgozás
Kijelző minősége
akkumulátor
Sajnos senkit sem érdekel (még) az iCloud.
Remek cikk…
iPad 2-t használok, és a legtöbb helyzetben fokozatosan felváltotta a laptopomat. A 4:3 nagyon jó szám, az iCloud jól működik, az iTunes match minden probléma nélkül. Jó alkalmazás sFTP-kapcsolathoz, távirányítóhoz és kancelláriához. Tehát nem csak szórakozásból. Tökéletesen kiegészíti az iPhone-t. A cikk jól összefoglalja. Jó!!!!
Nagyon büszke vagyok az iPad 2-re is. :)
Booyah! ;)
Az Apple már sokadik alkalommal győzött meg, bár eleinte hülyeségnek tartottam az adott újítást (a Macbook alumínium háza, az iPhone és végül az iPad szögletes kialakítása), ennek az ellenkezőjét. Egyszerűen egy lépéssel előrébb járnak, és már azelőtt tudják, mit akarunk :)
Egy dolgot nem értek.
A cikk és a hozzászólások elolvasása után olyan cikkekre bukkantam, amelyekben felmerült, hogy mi lesz az Apple tablet. Akkor még nem néztem meg, így érdeklődve olvastam őket.
Mindenki izgatott volt és tele volt várakozásokkal. Aztán amikor megjelent az iPad, a csalódás győzött. Alapvetően ugyanez történt az iPhone-nal, legalábbis a 4S-sel. Ezután mindkettő lemezeladást rögzített.
Hogyan lehetséges ez valójában?
Csak akkor mindenki rájön, mi is ez valójában és miért?
Vagy igaza volt Jobsnak, hogy az ügyfél nem tudja, mit akar?
Vagy ez csak túlzott elvárások?
ez JKr:
Szerintem inkább az, hogy az üvegrajongók legnegatívabb hangja hallható az interneten pl a 4S indulása után, mert aki elégedett volt, az valószínűleg nem írt sehova.
És ott van azoknak az embereknek a nagy része, akiknek soha nem volt iPhone-ja.
Ami az iPadet és annak langyos fogadtatását illeti, szerintem az emberek főként nem hallgatták eléggé az akkori vitaindítót, ahol Steve azt mondta, hogy egy okostelefon és egy laptop KÖZÖTT termékről van szó. Nos, nem is lehetett más sw, mint amilyen.
Ennek ellenére nem túl logikus. Hiszen az iPad volt, és most is van, aki csak egy túlnőtt mobiltelefon, ami nem tud hívni.Az összes Apple-ellenes esküszik, hogy ez csak egy reklám és egy buborék, de végül is nem sokan voltak lelkesek. az indulásról és pl a Samsung reklámja nagyon hasonló. Még az Apple-n sincs, mi lesz ezután?
Amikor megjelenik az új iPad, már látom a csalódást, hogy ez csak 2S, vagy nem igazán van benne semmi új.
Azok, akik a mobiltelefonokról szóló vitában írnak, véleményem szerint a felhasználók azon kisebbségi csoportját alkotják, akik, úgy tűnik, nem készítették el a statisztikákat.
Ebben az esetben úgy tűnik, hogy ez valójában csak a divat és a technológia világában való jelenlét. nem izgatja az embereket, még az apple rajongókat sem.
A helyzet az, hogy az iPad bizonyos körökben szó szerint a táblagépek szinonimájává vált. Véleményem szerint a fő előnye az, hogy kész, remek imázsa van, és minden versenytárs, aki ugyanezt próbálja nyújtani a high-end szegmensben, nem tud árban versenyezni. Az iPad azonban megváltoztatja a számítógépek használati módját (lásd például http://www.businessit.cz/cz/apple-ipad-meni-svet-pocitacu-rychle-it-profesional-pruzkum.php ) a végén minden bizonnyal jön a megfelelő verseny – ez alákínálja az iPad árát és gyorsan növekszik. Lásd például az Amazon Fire-t, aminek az a hátránya, hogy még nem megfelelő tablet.
Végre egy cikk, ami ér valamit. És meg is oldotta a „melyik táblagép?” kérdést. Külön gratulálok a szerzőnek a kijelzőről és a képarányról szóló cikkért. A fenébe is, olyan fontos dolog, és mindenki úgy megy keresztül rajta, mint egy országon.