Hirdetés bezárása

Amikor ősszel megjelenik iOS 7, egy csomó új funkciót kapunk az almás készülékeinkben. A teljesen újratervezett, olykor ellentmondásos megjelenés mellett az Apple a felhasználói élvezet egy teljesen új paradigmáját kínálja számunkra. Úgy tűnik, az Apple ezzel a drasztikus lépéssel szeretné felkészíteni mobilrendszerét a következő évtizedre.

Az újdonságok között szerepel az úgynevezett parallaxis hatás. Ha idéznem kéne Wikipédia, a parallaxis (a görög παράλλαξις (parallaxis) jelentése "változás") az a szög, amelyet a tér két különböző helyéről húzott egyenesek zárnak be a megfigyelt pontba. A parallaxist úgy is nevezik, mint egy pont helyzetének látszólagos különbségét a háttérhez képest, ha két különböző helyről nézzük. Minél távolabb van a megfigyelt objektum a megfigyelési pontoktól, annál kisebb a parallaxis. A legtöbben valószínűleg libabőrt kapnak az iskolapadok és az unalmas fizikaórák emlékére.

A gyakorlatban ez egyszerűen azt jelenti, hogy egy kis okos programozással a kijelző valami többré válik. Hirtelen nem csak egy kétdimenziós felületről van szó ikonmátrixokkal és a felhasználói környezet egyéb elemeivel, hanem egy üvegpanelről, amelyen keresztül a felhasználó a készülék filmezése közben láthatja a háromdimenziós világot.

Perspektíva és parallaxis

A funkcionális parallaxis hatás létrehozásának alapelve egy kétdimenziós kijelzőn meglehetősen egyszerű. Mivel a fény egyetlen pontig halad át a szemen, az agynak meg kellett tanulnia felismerni a tárgyak méretét a szélei közötti szöghez képest. Az eredmény az, hogy a közelebbi tárgyak nagynak, míg a távoli tárgyak kicsinek tűnnek.

Ezek a perspektíva-érzékelés alapjai, és biztos vagyok benne, hogy mindegyikőtök hallott már valamikor. A parallaxis ebben az iOS-kontextusban az objektumok közötti látszólagos mozgást jelenti, miközben Ön körül mozog. Például, amikor autót vezet, a közelebbi tárgyak (a vállánál lévő fák) gyorsabban mozognak, mint a távolabbiak (a távoli dombok), még akkor is, ha mind egy helyben állnak. Minden ugyanolyan sebességgel másképp változtatja a helyét.

A fizika számos más trükkje mellett a perspektíva és a parallaxis nagyon fontos szerepet játszik a körülöttünk lévő világ észlelésében, lehetővé téve számunkra, hogy rendezzük és megértsük a szemünk által érzékelt különféle vizuális érzeteket. Ezen kívül perspektíva érzékkel rendelkező fotósok szeretnek játszani.

A rakétáktól a telefonokig

Az iOS-ben a parallaxis hatást teljes mértékben maga az operációs rendszer szimulálja, ehhez egy kis segítség az eredetileg hordozórakétákhoz kifejlesztett technológia. A legújabb iOS-eszközök belsejében vibráló giroszkópok találhatók, az emberi hajszálnál kisebb eszközök, amelyek elektromos töltés hatására adott frekvencián oszcillálnak.

Amint elkezdi mozgatni az eszközt a három tengely bármelyikén, az egész mechanizmus ellenállni kezd a Newton első törvénye vagy a tehetetlenség törvénye miatti tájékozódási változásnak. Ez a jelenség lehetővé teszi a hardver számára, hogy mérje az eszköz forgási sebességét és irányát.

Ha ehhez hozzáadunk egy gyorsulásmérőt, amely képes érzékelni az eszköz tájolását, és a szenzorok ideális összjátékát kapjuk, hogy nagyon pontosan érzékeljük a parallaxis hatás létrehozásához szükséges adatokat. Segítségükkel az iOS könnyen ki tudja számítani a felhasználói környezet egyes rétegeinek egymáshoz viszonyított mozgását.

Parallax mindenkinek

A parallaxis problémája és a mélység illúziója a matematikának köszönhetően egyszerűen megoldható. A szoftvernek csak annyit kell tudnia, hogy a tartalmat síkokba rendezi, majd mozgassa a szemtől érzékelt távolságuk függvényében. Az eredmény a mélység valósághű megjelenítése lesz.

Ha már figyeltél WWDC 2013 vagy iOS 7 bemutatkozó videó, a parallaxis hatás jól látható volt a fő ikon képernyőjén. Az iPhone mozgatásakor úgy tűnik, hogy a háttér felett lebegnek, ami a tér mesterséges benyomását kelti. Egy másik példa a Safari megnyitott lapjainak finom mozgása.

A pontos részleteket azonban egyelőre rejtély övezi. Csak egy dolog világos: az Apple parallaxist kíván átszőni az egész rendszeren. Végül is ez lehet az oka annak, hogy az iOS 7 nem lesz támogatott az iPhone 3GS-en és az első generációs iPaden, hiszen egyik készüléken sincs giroszkóp. Várható, hogy az Apple kiad egy API-t a külső fejlesztők számára, hogy a harmadik dimenzió előnyeit is kihasználhassák, mindezt nagy energiafogyasztás nélkül.

Zseni vagy talmi?

Míg az iOS 7 vizuális effektusainak többsége átfogóan leírható, a parallaxis saját tapasztalatot igényel. Több tucat videót nézhet meg, legyen az hivatalos vagy más, de semmiképpen ne értékelje ki a parallaxis hatást anélkül, hogy saját maga kipróbálná. Ellenkező esetben az lesz a benyomása, hogy ez csak egy "szem" hatás.

Ám ha egyszer kezedbe kerül egy iOS 7 rendszerű eszköz, egy másik dimenziót fogsz látni a kijelző mögött. Ez olyan dolog, amit nagyon nehéz szavakkal leírni. A kijelző már nem csak egy vászon, amelyen valódi anyagok utánzatait megjelenítő alkalmazások jelennek meg. Ezeket vizuális effektusok váltják fel, amelyek egyszerre lesznek szintetikusak és valósághűek.

Több mint valószínű, hogy amint a fejlesztők elkezdik használni a parallaxis effektust, az alkalmazások túlterheltek vele, mert mindenki megpróbálja megtalálni a megfelelő módot a használatára. A helyzet azonban hamarosan stabilizálódik, akárcsak a korábbi iOS-verziók esetében. Ezzel együtt azonban teljesen új alkalmazások látnak napvilágot, amelyek lehetőségeiről ma még csak álmodozhatunk.

Forrás: MacWorld.com
.