Ondrej Holzman Sokak szerint az élet az új 2015 hüvelykes MacBook mellett a kompromisszumokról szól. Az Apple idei újdonsága azt hivatott bemutatni, hogyan fog kinézni egy laptop két-három év múlva. De másrészt ez a gép biztosan nem csak lelkes rajongóknak, úgynevezett korai alkalmazóknak, vagy olyanoknak való, akiknek nincs mély zsebük. A hihetetlenül vékony és mobil, Retina kijelzővel rendelkező MacBook már ma, XNUMX-ben is az ideális számítógép sok felhasználó számára.
Amikor március elején az Apple bemutatta új gyöngyszemét a hordozható számítógépek között, sokan emlékeztek 2008-ra. Ekkor Steve Jobs kihúzott valamit egy vékony papírborítékból, ami elárasztja a világot, és az elkövetkező néhány évben általánossá válik. Ezt a dolgot MacBook Airnek hívták, és bár akkor futurisztikusnak és "használhatatlannak" tűnt, mára a világ egyik legkelendőbb laptopja.
Pont ilyen párhuzamot találhatunk az újonnan bemutatott MacBookban, egy jelzők nélküli és kompromisszumok nélküli laptopot. Vagyis ha nulla kompromisszumról beszélünk a kivitelezést illetően. Ami nem fért be a MacBook nagyon vékony és kicsi testébe, azt az Apple nem tette oda. 2008-ban eltávolította a CD-meghajtót, 2015-ben pedig még tovább ment, és gyakorlatilag az összes portot eltávolította.
Sokan kopogtattak a homlokon, hogy ma még mindig nem lehet minden klasszikus porttól megszabadulni és csak a teljesen új USB-C szabvánnyal dolgozni; hogy az Intel Core M processzor még csak az elején jár, és túl gyenge ahhoz, hogy jól működjön vele; hogy a negyvenezres határt támadó cseh ár túllőtt.
Igen, az új MacBook nem mindenkinek való. Sokan találják magukat mindhárom fent említett érvben, egyesek számára ezek közül csak az egyik lesz lényeges. Háromhetes intenzív együttélésünk az ezüstszínű MacBook-kal azonban megmutatta, hogy sok olyan felhasználó van, akinek nem jelent gondot már 2015-ben egy lépést tenni a laptopok „új generációja” felé.
Nem egy laptop, mint egy laptop
Sok éve MacBook Airt használok fő és egyetlen számítógépemként. Igényemnek a teljesítménye teljesen megfelelő, méretei kiválóan mozgékonyak, és még mindig kellően nagy kijelzővel rendelkezik. De miután éveket eltöltött ugyanazon a vázon, már nem tud úgy meglepni minden nap, mint régen. Ezért kedvet kaptam ahhoz, hogy kipróbáljak valami újat – egy új MacBook-ot, ahol biztos lehetsz benne, hogy legalább a kölcsönös együttélés első napjaiban lenyűgöz a dizájnja.
Azon tűnődtem, hogy a jelenlegi MacBook Airnél kisebb kijelzővel, kisebb teljesítménnyel és lényegesen kevesebb porttal rendelkező MacBook használható-e első számú munkaállomásként. A háromhetes teszt azonban azt mutatta, hogy a MacBookra már nem tekinthetünk laptop-számítógépként; ennek a tökéletesen megtervezett gépnek az egész filozófiája valahol a laptop és a táblagép határán mozog.
Az eredeti terv az volt, hogy három hétre fiókba zárom a MacBook Airt, és megpróbálom a maximumra tolni az új MacBook képességeit. Sőt, ezalatt a három hét alatt, meglepetésemre, váratlanul jól összeillő partner lett a két laptop, amikor nem okozott gondot a két géppel egyszerre dolgozni. Ez határozottan nem általános érvényű dogma. Sokan könnyen lecserélhetnek egy egész számítógépet iPad-re, én nem, de lehet, hogy ezért kezdtem el kicsit másképp nézni a MacBook-ot.
A test közeledik a táblagéphez, és elrejti benne a laptopot
Amikor új MacBookot vesz a kezébe, nem lehet mindig teljesen biztos abban, hogy még mindig laptopot vagy táblagépet tart a kezében. Méreteit tekintve a 12 hüvelykes MacBook milliméterrel szinte pontosan elfér az iPad Air és a MacBook Air között, vagyis a két iPad és a MacBook Air közül a nagyobb. Ez sokat mond.
Egy dolog teljesen világos: a MacBook egy teljesen tökéletesen megtervezett gép, amely az Apple jelenlegi laptopportfóliója fölé tornyosul. Bár a MacBook Air továbbra is az egyik legvékonyabb laptop a piacon, a 12 hüvelykes MacBook azt mutatja, hogy még tovább tud menni. Nem szűnik meg ámulatba ejteni, hogy miközben úgy tűnik, mintha egy iPadet tartana a kezében, kinyitva egy teljes értékű számítógép végtelen lehetőségei nyílnak meg.
Az Apple úgy döntött, hogy a notebookot minden szempontból a velejéig vágja. Eltávolítja az összes olyan portot, amely nem fér bele a karcsú testbe, eltávolítja a felesleges helyet a billentyűzet és az érintőpad körül, megváltoztatja a megjelenítési technológiát, és a maradék helyet maximálisan kihasználja. Egyelőre elképzelni sem lehet, hogy lehet-e még ennél sokkal tovább menni, így kijelenthetjük, hogy az Apple szerint egyelőre így néz ki egy modern laptop, annak minden előnyével és kompromisszumával együtt.
A kompromisszumok azonban várhatnak egy darabig, mivel a mérnöki és tervezési szakterületek egész sora, beleértve a különféle soha nem látott újdonságokat, elsőbbséget igényel.
Ha visszatérünk magához a MacBook testéhez, apróságnak tűnhet három színváltozat bemutatása. A hagyományos ezüst mellett az iPhone-ok által népszerűsített arany és térszürke színek is megtalálhatók a kínálatban. Mindkét új szín nagyon jól néz ki a MacBookon, és sokan szívesen látnak majd egy bizonyos mértékű személyre szabást. Ez egy részlet, de az arany egyszerűen divatos, a térszürke pedig nagyon elegánsnak tűnik. És a MacBook végül is trendi és elegáns.
Vagy szereted a billentyűzetet, vagy utálod
De hogy milyen újdonságot érez majd a felhasználó az új MacBookon az első másodpercektől 100%-ban és azóta gyakorlatilag folyamatosan, az a billentyűzet. Egy ilyen vékony eszköz létrehozásához az Apple-nek teljesen újra kellett terveznie jelenlegi, minden laptopban használt billentyűzetét, és előállt valamivel, amit "pillangó mechanizmusnak" nevezett.
Az eredmény egy olyan billentyűzet, amely sok vitát vált ki. Egyesek egy idő után beleszerettek, mások még mindig utálják a cupertinói mérnököket. A pillangós mechanizmusnak köszönhetően az egyes billentyűk sokkal kevésbé vannak megemelve, így lenyomásakor sokkal kisebb fizikai reakciót kapunk, mint azt bármelyik Apple számítógéptől megszokhattuk. És ehhez tényleg gyakorlás kell. Nemcsak a billentyűk "sekélységéről" van szó, hanem az elrendezésükről is.
Még a MacBook jelentősen lecsökkentett testébe is belefért egy teljes méretű billentyűzet, de az Apple megváltoztatta az egyes gombok méreteit és azok távolságát. A billentyűk nagyobbak, a távolságok kisebbek, ami paradox módon nagyobb problémát jelenthet, mint hogy a billentyűk nem illeszkednek jól az ujjakhoz. Az új billentyűzethez kell egy kis idő, míg megszokja, de pár nap után szubjektíven is ugyanolyan gyorsan gépeltem rajta mind a tízet.
Az igazság az, hogy a billentyűzet minden laptop alfája és ómegája, az a dolog, amelyet legtöbbször bekapcsolt számítógépen használ; éppen ezért első benyomásra drasztikus lehet egy ilyen alapvető változás, de mindenképpen esélyt kell adni a pillangószerkezetnek és a többi újdonságnak. Kis gondot okozhat, ha gyakran ingázna az új és a régi billentyűzet között, mert egyszerűen más a mozgás, de egyébként nem lehet gond megszokni.
Az a trackpad nem tud kattintani
Ha már az új MacBook billentyűzetéről beszéltünk, mint újításról és egyfajta gyökeres változásról, amit meg kell szokni, akkor szintén meg kell állnunk az úgynevezett Force Touch trackpadnél. Egyrészt az ügy érdekében megnagyobbították, de mindenekelőtt egy vadonatúj mechanizmus található az üveglap alatt, aminek köszönhetően minden alkalommal megáll az elméd, ha alaposabban megvizsgálod a trackpadot.
Első ránézésre a méreten kívül nem sok minden változott. Lehet, hogy nem érez semmi újat, amikor először érinti meg a trackpadot, de a MacBookon belüli változás meglehetősen jelentős. Az üveglap tulajdonképpen egyáltalán nem mozdul megnyomva. Míg más MacBookokon fizikai lefelé irányuló mozgást tapasztal, az új MacBook görgetőpadja reagál a nyomásra, még akkor is, ha ugyanazt a hangot adja ki, mint amilyennek számítana, de egy millimétert sem mozdul el.
A trükk az üveg alatt egyenletesen elosztott nyomásérzékelőkben és egy vibrációs motorban rejlik, amely szimulálja a görgetőpad szorításának érzését. Ráadásul a nyomásérzékelők felismerik a nyomás intenzitását, így immár két nyomási pozíciót is használhatunk a MacBookon. Ha erősebben nyomod, akkor az úgynevezett Force Touch-ot használod, amely lehetővé teszi egy fájl előnézetének megjelenítését, vagy például egy definíció keresését a szótárban. Egyelőre azonban csak néhány Apple-alkalmazás van Force Touch-ra optimalizálva, és sokszor a felhasználó sem tudja, hogy egyáltalán van lehetősége a Force Touch használatára. Ez nyilvánvaló csak a jövő zenéje.
Az már pozitívum, hogy a korábbi trackpadekhez képest az új MacBookon lévő bárhol megnyomható. Így nem kell egészen a közepéig menni az ujjunkkal, hanem közvetlenül a felső széle alá kattinthatunk a billentyűzet alatt. Megerősítheti, hogy ez valóban egy vibrációs motor munkája, amely fizikai kattanást szimulál, ha a számítógép kikapcsolt állapotában rákattint a görgetőpadra. Semmi sem hallatszik.
A kijelző első osztályú minőségű
A billentyűzet és a trackpad mellett van még egy dolog, ami feltétlenül elengedhetetlen egy laptophoz – ez a kijelző. Ha valamiért kritizálhatnánk a MacBook Airt 2015-ben, az a Retina-kijelző hiánya volt, de szerencsére a 12 hüvelykes MacBook esetében az Apple nem hagyott kétséget afelől, hogy számítógépeiben a Retina az új szabvány, és a levegő most egy kicsit olyan, mint egy elefánt Kínában.
Az új MacBook 12 hüvelykes Retina kijelzővel rendelkezik, 2304 x 1440 pixeles felbontással, ami hüvelykenként 236 pixelt tesz ki. És nem ez az egyetlen fejlesztés, az átdolgozott gyártási folyamatnak és a továbbfejlesztett alkatrészek kialakításának köszönhetően a MacBook kijelzője a valaha volt legvékonyabb Retina, és valamivel fényesebb, mint a MacBook Pro. Az itteni kijelzőnek talán (egyesek számára) egyetlen negatívuma van: az ikonikus alma már nem ragyog, a test már túl vékony hozzá.
Egyébként a MacBook kijelzőjéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Éles, tökéletesen olvasható, és az Apple döntése, hogy a kijelző körüli fekete szélekre fogad, szintén pozitív. Optikailag megnövelik a teljes kijelzőt és megkönnyítik a ránézést. A MacBook Airből alapvetően hiányzik ez a két szempont, vagyis legalább a Retina, és az Apple végre legalább egy lehetőséget kínált a felhasználóknak a legfinomabb kijelzővel, ha nem akarnak a robusztusabb MacBook Pro-hoz nyúlni.
Bár a MacBook képernyője valamivel kisebb, mint a 13 hüvelykes Air, szükség esetén felbontása akár 1440 x 900 pixelre is skálázható, így egy 12 hüvelykesen is képes lenne ugyanannyi tartalom megjelenítésére. Egyelőre egyáltalán nem világos, hogy az Apple hogyan fog bánni a jelenlegi MacBook Air termékcsaláddal. De a retina kívánatos. Azok számára, akik órákat, napokat töltenek a számítógép előtt, egy ilyen finom kijelző a szemnek is nagyon kíméletes.
A teljesítmény tekintetében még csak az elején járunk
A kijelzőtől, a billentyűzettől és a trackpadtől fokozatosan eljutunk az alkatrészekig, amelyek részben még mindig elképesztő technológiai darabok, ugyanakkor kiderül, hogy a fejlesztés nem egészen az ideális szinten van. Ennek egyértelmű bizonyítéka az új MacBook teljesítménye.
Hallatlan dolgot csinált az Apple egy laptopnál, amikor egy iPhone 6-os méretű alaplapba minden mikrochip belefért, így nem is kell ventilátorral hűteni, másrészt viszont megviselte a processzor. Amilyen kis processzort kellett, az Intel Core M megjelöléssel kínálja, és még csak útja elején jár.
Az alapváltozat egy 1,1 GHz-es processzorral szerelt MacBookot kínál akár kétszer erősebb Turbo Boost móddal, és ez messze elmarad a manapság megszokott szabványtól. Az új MacBook a négy éves MacBook Airrel hivatott felvenni a versenyt, de szerencsére a gyakorlatban nem mindig olyan rossz, mint amilyennek papíron hangzik. De a MacBookon biztosan nem tud olyan intenzitással dolgozni, mint más Apple notebookokon, hacsak nem igazán csak internetböngészőt vagy szövegszerkesztőt használ.
Az alapvető feladatokban, mint például az internetezés vagy a szövegírás, a MacBook könnyedén megbirkózik, nincs ok az aggodalomra. Ennél a tevékenységnél azonban rándulásokat vagy hosszabb betöltési késéseket tapasztalhat, ha nem csak webböngésző és szövegszerkesztő fut, hanem más alkalmazások is. Általában vagy egy tucat ilyen alkalmazás fut nálam (általában Mailbox, Tweetbot, Rdio/iTunes, Things, Messages stb., szóval semmi olyan igényes), és néhol egyértelmű volt a MacBookon, hogy ez túl sok hozzá.
Másrészt a képszerkesztés nem feltétlenül jelent problémát egy ultravékony notebooknak. Csak ki kell kapcsolnia a legtöbb más alkalmazást abban a pillanatban, és a processzor teljes erejét az egyetlen, legigényesebb alkalmazásra kell összpontosítania. Az új MacBook minden bizonnyal sok felhasználó számára korlátozza a munkateljesítményt, és mindenki maga dönti el, hogy mit szeretne feláldozni – egyszerűen fogalmazva: a teljesítményt a teljesítmény előtt, vagy fordítva.
Olyan tevékenységekről beszélünk, mint a videószerkesztés, óriási fájlok megnyitása Photoshopban vagy InDesignban stb., egy új MacBook lenne az utolsó gép, amelyen ilyen processzorigényes műveleteket szeretne végezni. Nem mintha soha nem foglalkozott volna velük, de egyszerűen nem erre készült.
Azt már megszoktuk, hogy a ventilátor pörög a MacBookoknál, ha nagyobb a processzor terhelése. A MacBook-nál ennek nincs veszélye, nincs is benne, de ennek ellenére az alumínium ház az exponált pillanatokban elég rendesen fel tud melegedni, így nem hallunk semmit, de a lábunk érzi a meleget.
A chipek és processzorok miniatűr formája sok helyet hagyott az akkumulátorok számára a MacBook házában. Ez is elengedhetetlen egy ilyen mobil laptophoz, amit legtöbbször magunkkal viszünk valahova, nem pedig állandóan a hálózatra kapcsolódunk. A helyszűke miatt teljesen új akkumulátortechnológiát kellett kifejlesztenie az Apple-nek, amely a teraszos kialakításnak köszönhetően végül gyakorlatilag minden maradék millimétert kitöltött a billentyűzet alatt.
Az eredmény állítólag akár 9 óra kitartás lesz, amit a MacBook általában nem bír ki, de terheléstől függően 6-8 órát mindig ki tudtam hozni belőle töltő nélkül. A kilencórás határt viszont könnyen megsértheted, így általában egy egész napos élvezetre elegendőnek kell lennie.
Az internetböngésző azonban jelentősen befolyásolhatja az állóképességet. Közvetlenül a MacBook bemutatása után nagy vita alakult ki arról, hogy a Chrome sokkal nagyobb igénybevételt jelent az akkumulátorral szemben, mint a Safari. Az Apple-től származó alkalmazás tökéletesen Apple hardverre és szoftverre optimalizált, így egyes teszteknél akár több órás eltérések is voltak az egyik vagy másik böngésző használatakor. A Google azonban a közelmúltban megígérte, hogy foglalkozik az egyébként népszerű böngészőjének ezen aspektusával.
Egy port, hogy uralja őket
Végül elérkeztünk az új MacBook utolsó nagyszerű találmányához, és egyben talán legradikálisabb szabásához, ami kicsit korán érkezik; de ez egyébként egy kicsit szokás az Apple-nél. Arról az egyetlen portról beszélünk, amely a szükséges MacBook-kivágások után megmaradt, és amely a jövőben „uralja őket”.
Az új port neve USB-C, és el lehet felejteni a klasszikus USB-t, a MagSafe-et vagy a Thunderbolt-ot, vagyis mindazt, ami a MacBook Airben eddig alapkivitelben volt a töltéshez és a perifériák, például monitor, telefon, kamera vagy bármi más csatlakoztatásához. Egy MacBookban mindenhez be kell érni egyetlen porttal, ami manapság dupla problémát vet fel: egyrészt nem mindig elég egy port, másrészt gyakorlatilag soha nem használhatod az USB-C-t, mint olyant.
Az első esetben - amikor egy port nem elég - a klasszikus tokról beszélünk, amikor kinyitod a laptopot, bedugod a töltőbe, csatlakoztatod egy külső monitorhoz, és hagyod benne tölteni az iPhone-t. Ez MacBook esetén lehetetlen, hacsak nem használ reduktort. Az USB-C mindenre képes: töltse fel a laptopot és a mobiltelefont, és csatlakozzon egy monitorhoz, de a legtöbb még nem megy USB-C-n keresztül.
Ezzel eljutunk a fent említett második problémához; hogy az USB-C nem használható. Az Apple még nem rendelkezik ezzel a csatlakozóval rendelkező Lightning kábellel iPhone-hoz és iPadhez, így az egyetlen dolog, amit közvetlenül csatlakoztathatsz, az a tápkábel magához a MacBookhoz. Az iPhone-on a klasszikus USB-re kell redukálni, a monitoron DisplayPort vagy valami hasonló. Az Apple pontosan erre az esetre kínál kedvezményt, de egyrészt több mint kétezerbe kerül, és mindenekelőtt korlátoz, ha tudod, hogy egy ilyen apróságot nem szabad elfelejteni.
De röviden, az Apple megmutatta, hol látja a jövőt és holttestek után megy. Sajnálni lehet a MagSafe-et, amelynek mágneses csatlakozása nagyon népszerű volt, és nem egy MacBookot mentett meg a leeséstől, de ilyen az élet. A probléma jelenleg az, hogy nincs túl sok USB-C kiegészítő a piacon. De ez valószínűleg hamarosan megváltozik.
Ráadásul más gyártók is kezdik bevezetni ezt az új szabványt, így hamarosan láthatunk például USB-C kulcsokat, de egységes töltőket is, amelyekkel gyakorlatilag bármilyen eszköz tölthető. Ráadásul a MacBook immár külső akkumulátorokról is tölthető, ha azok elég erősek, amiket eddig csak mobileszközökön használtak.
Az USB-C mellett az új MacBook egyetlen jack csatlakozóval rendelkezik, ez a készülék másik oldalán található fejhallgató-csatlakozó. Egyetlen csatlakozó jelenléte egyértelműen okot ad majd sokak számára a MacBook elutasítására, bár az ötlet ijesztőbb lehet, mint a valóság.
Ha a fő cél az, hogy egy tökéletesen mobil laptopot találjon, amely elkíséri Önt útközben, akkor valószínűleg nem mindennapi rutinja, hogy külső monitorhoz csatlakoztassa, és rendszeresen más perifériákat is csatlakoztatjon hozzá. Az Apple filozófiája itt az, hogy hamarosan minden adat a felhőben lesz, így nem kell állandóan külső meghajtókat vagy USB pendrive-okat csatlakoztatni.
Ez a vízió valóban beigazolódott számomra, amikor csak egyszer, közvetlenül a MacBook kicsomagolása után találkoztam az egyetlen elérhető csatlakozó, az USB-C problémájával. Azt terveztem, hogy a külső meghajtóról áthúzok néhány nagy adatot, de mivel nem volt reduktorom, a végén rájöttem, hogy gyakorlatilag nincs is szükségem rá. A napi rendszerességgel dolgozó adataim nagy részét már őrzöm valahol a felhőben, így az átállás viszonylag zökkenőmentes volt.
A végén valószínűleg nem hagynám ki a reduktor vásárlását sem. Végül is a több gigabájtos fájlok áthúzása a hálózaton nem mindig optimális, vagy még mindig nem lehet biztonsági másolatot visszaállítani külső lemezről klasszikus USB nélkül, de ezek még mindig meglehetősen elszigetelt műveletek, mintsem állandóan csatlakoztatni valamit. és olyan nehézségekbe ütközik, hogy ez nem lehetséges. De tény, hogy ha egyszerűen szüksége van rá, és nincs csökkentés, akkor bizonytalan lehet.
A jövő itt van. Kész vagy?
A 12 hüvelykes MacBook egyértelműen a jövő hívása. Amellett, hogy olyan technológiákat, amelyeket más notebookban nem láthattunk, néhány olyan kompromisszum is jár, amelyek nem lesznek mindenki számára elfogadhatóak. Ezzel szemben egy abszolút tökéletes, a számítógép lehető legnagyobb mobilitását ígérő karosszéria, remek kijelzővel és a benne foglalt, gyakorlatilag egész napos kitartással kiegészítve már ma is kellően vonzó tulajdonság lesz sok vásárló számára.
A notebookok új hullámára, amelyre számíthatunk, hogy az Apple, akárcsak évekkel ezelőtt az Air és most a MacBook esetében, biztosan nem fog azonnal átállni, de néhány év múlva a legtöbb notebook valószínűleg nagyon hasonló lesz. Ha ma a 40 XNUMX koronás kikiáltási ár akadály, két év múlva már elfogadhatóbb XNUMX XNUMX is lehet, ráadásul jóval erősebb processzorral és USB-C kiegészítők egész sorával.
De hogy visszatérjek eredeti gondolatomhoz, és a MacBook-ot valahova a jelenlegi táblagépek és laptopok közé helyezzem - még három hét után sem tudtam teljesen azonosítani. Végül is az "iPad teljes értékű asztali operációs rendszerrel" számomra pontatlanabb megnevezésnek tűnik.
Amíg nem próbáltam ki a 12 hüvelykes MacBookot, a MacBook Air egy nagyon hordozható, könnyű és mindenekelőtt modern laptopnak tűnt. Amikor három hét után visszatértem hozzá ugyanazzal a 2015-ös ezüst MacBook-szal, mindez elhagyott. A MacBook minden tekintetben veri az Airt: mobil, mint egy iPad, a könnyebb súly sokkal szembetűnőbb, mint gondolnád, és szó szerint árad belőle a modernség.
Valójában nem egy laptop, ahogyan eddig ismertük, és mobilitási szempontból a tablet felé haladva, miközben egy jól bejáratott számítógépes operációs rendszert is bent tart, a jövő felé mutat, legalábbis a számítógépek körében. Az iPadek, azaz a táblagépek még mindig teljesen más eszközök, más-más igényekre és felhasználási célokra fókuszálnak.
De akit például az iPad-ben lévő iOS zártsága és korlátai elriasztottak volna a hasonló eszközöktől, azok most nagyon hasonló köntösben kaphatnak egy teljes értékű számítógépet, ami egyesek számára futurisztikusnak tűnhet, de kevesen évre mindenkinek lesz egy. Legyen szó az Apple-től, vagy különféle formákban más gyártóktól, akiknek - úgy tűnik - ismét a kaliforniai cég mutat majd utat.
Ad USBC: ... és egyben olyan hülyeség, mint egy USB-CMagsafe csökkentés a kábelen a töltőről. OK – nem lenne olyan látványos, de mindenképpen hatásos.
A Mac ook Air csak akkor kezdett érdekes lenni, amikor a portok visszatértek hozzá a facelift után. Az eredeti verzióban túlmelegedett, és kereskedelmileg nem volt sikeres.
Köszönöm az érdekes cikket. Jelenleg az Air gépemre keresek cserét, és mint mindenki más, én is MacBookot vagy MacBook Pro-t keresek.
Sajnos a cikk nem segített ebben a dilemmában ;-)
Én is foglalkoztam vele egy ideje. Azt akartam, hogy a Retina és az Air gyenge ebben. Gyakorlatilag már elhatároztam a Pro-t, de aztán újra elővettem, és máris túl robusztus gép számomra. Az új MacBook még nem nekem való (végül talán a több mint egy hüvelykkel kisebb képernyő zavar a legjobban), így maradtam a ronda kijelzős Airnél, és várom az őszt.
Érdekesnek tűnik, és várom, hogy a bor erősebb processzort kapjon. Rengeteg porttal tudok bánni, a végén úgyis csak USB-t és fejhallgatót használok, virtualizálnom is kell úgyis, mert az SAP még nem érte el a 21. századot és még mindig ActiveX elemeket használ.
Viszont ha olyan erős mint az MBA Mid 2011 akkor elég lehet a munkámhoz, még mindig ezzel a géppel dolgozom és bár néha lassabb (alkalmazásokat be kell zárni és a 4GB ram rohadt alacsony), akkor is lehet vele dolgozni, amit leírtam...
Nem az a lényeg, hogy abszolút számokban mennyibe kerül, hanem az, hogy az ár megfelelő-e ahhoz, amit kapok érte. Megfelelő-e az ára egy olyan számítógépnek, amely néhány nyitott alkalmazással összeomlik ebben az esetben?
Valami olyan, mint az én véleményem egy hét használat után: https://toastmaker.wordpress.com/2015/07/07/novy-macbook/
Heh, most, hogy valaki megvádolt minket, hogy másolunk egymástól :)
Magam is meglepődtem, hogy mindannyian egészen máshogy írjuk le, még ha sok mindenben hasonló is az eredmény :-) Te is általánosabb dolgokról írsz, én inkább a közvetlen tapasztalatokról írok. Talán segít a bizonytalanoknak, hogy egy ideig bizonytalanok maradjanak :-)
Az eredeti MacBook Airt 2008-ban mutatták be, és nem 2007-ben
Köszi, az iPhone-ra tévesztettem.
ez egy PR cikk?
Sok szó a védhetetlen védelmére. Kár "papír"
A MacBook csak egy lépés a bajban. Igen, az iOvce lelkes és szószóló lesz, az ésszerű felhasználó az MBA-t választja (ha OS X-et akar), vagy választhat a rengeteg versenytárs közül az NTB, UTB vagy T/PC platformon widlema-val.
Vagy amikor a design és az "egyediség igénye" felülmúlja a felhasználókat. Nem tudom elképzelni, hogy megnyitok egy pár ezer soros excel fájlt és dolgozom vele. Az iPad pedig mindig jobb az interneten való böngészéshez.
ezt mondta mindenki magának évekkel ezelőtt, amikor kidobták a Mac szerelőket, és hol vagyunk ma?
De nem csak a csatlakoztathatóság hiányát kritizálom, hanem összességében ez csak egy dizájntermék, aminek nincs értelme. Gyengébb, mint az MBA és drágább, mint az MBP. Mi számít hozzáadott értéknek, mi jobb, mint az MBA vagy az MBP? Design, nagyon kevés.
A szűk keresztmetszet egyértelműen a CPU, nem a RAM vagy akár a lemez, ami éppen ellenkezőleg, jó. Egy nagy fájl megnyitása nem túl nagy igénybevétel a CPU számára. De valami bonyolultabb függvény kiszámítása rálép...
Nem az. A CPU jó. Van egy 2009-es MBP-m, aminek körülbelül 2500 pontja van a geekbenchben. És még mindig van 8 GB RAM és SSD meghajtóm. De ez az új Macbook határozottan erősebb. Több mint 5000 pontja van. A legújabb 13 hüvelykes Retina MacBook Pro gépek maximum 6500 pontot érnek el. Kipróbáltam ezt a macbookot a boltban, és határozottan erősebb, mint a régi mbp.
A mindennapi tevékenységekhez, például az internethez, e-mailekhez, irodai programokhoz és videók megtekintéséhez ez az új MacBook tökéletesen megfelel. Videókat szerkesztek az enyémen, és nincs kétségem afelől, hogy az új hatékonyabb lenne.
Csak az ára a baja, de arra számítok, hogy 2 év múlva nem lesz macbook air és ez alapban 999 USD-ba fog kerülni. A múlthoz hasonlóan az mba ára csökkent.
Ezek a benchmarkok egyszerűen lenyűgöznek, én is olvastam a benchmark eredményeket, és ezek alapján hoztam döntéseket - lásd. lenti mini értékelésem. Ha végre eljutok a szüleimnek adott MacBook Air-hez, bemásolom ide egy képernyőképet a fali idővel annak a programnak a fali idejével, amely véletlenszerű erdőbesorolást számol a RAM-ban lévő adatokon. A MacBook Air-en 29 másodperc körül, a "új" MacBook 2m45s. Valószínűleg mindegyik benchmark valami mást tükröz... Nem tudom. (Az ár egy önálló fejezet, és többek között azért, hogy pénzt szerezzenek az olyan emberektől, mint én.)
A teljesítményt nagyon egyszerűen hasonlítom össze. A Safariban találok egy Tumblr oldalt sok képpel, több száz-több ezer képpel, és gyorsan fel-le görgetek. A régi mbp-mön pár száz után elkezd lemaradni és 100%-ra húzzák a processzort. Töltöttem több képet az új macbookra és késések nélkül renderelődött, a processzor pedig csak kb 50%-ra húzódott.
A grafikus kártyák ugyanazok? És OS X? De lehet, hogy igazad van.
Természetesen a grafikus kártyák nem ugyanazok. De az OS X ugyanaz. Megpróbálom értékelni a teljes gép teljesítményét üresjárati üzemmódban/
Furcsa értékeket hasonlít össze a geekbench-ben, nézze meg az everymac.com-ot
Az új macbook körülbelül 4500, a mavbook pro 13 retinája körülbelül 8600 és 9100 között van a cpu-tól függően (mid14 és 15 modellek). Egy régi macbookhoz hasonlítani hülyeség. Az MT-nek egyértelműen igaza van, amikor kijelenti, hogy a legnagyobb szűk keresztmetszet a CPU teljesítménye.
Összehasonlításképpen az mbp 15 és az imac 5k értéke 12000 és 14300.
Alap 4core mac kb 16-17, jobb konfiguráció 000 és több.
Ugyanakkor a 2009-es alumínium Mac Pro értéke körülbelül 7000 vagy több.
Engedjék meg, hogy kijavítsalak… A Force érintőpad valójában mozog. Alig észrevehető, de mozog. Mozgás nélkül nem lehetne észlelni a leszorítóerőt. Valószínűleg csábító összehasonlítani, hogy erőltesse az érintést az Apple Watchon. Ott azonban némileg más az érzékelési technológia.
Pont megfelelő, kicsit kevésbé hajlik, mint az eredeti touchpad, de a forcetouch illúziója kiváló.
A hw tökéletes darabja, hölgyeim és uraim, ez a technológia balettje, a hw és az sw párosítva. Az egyetlen dolog, ami megöli vele az Apple-t, az az ipad air (2). Az új macbook megmutatja, mennyire használhatatlanok a táblagépek, néhány plusz gramm és van egy teljes értékű os és hw billentyűzetünk. Ez a jövő laptopja, amely már ma itt van. Az Apple megelőzte korát, megölte, amit alkotott (kínos tablettákat). Jól sikerült alma
Teljes idióta vagy, aki nem érti a különbséget egy iPad és egy Macbook között. Mindkettőn különböző módon dolgozhat, és mindkettőben minden megvan. Vannak dolgok, amelyeket egyszerűen nem lehet megtenni egy Macbookon, és ennek az az oka, hogy nincs iOS és ehhez készült alkalmazások. A Macbookot másra használják, és ha lesz számítógépem, akkor egy remek Apple monitort is szeretnék rá kötni. Sajnos ez nem működik az új Macbooknál, érted? :-))) Valószínűleg annyira megelőzte a korát, hogy elszaladt magával. :-))))))))))
A gyűlölködők csak szegény emberek, akiknek nincs meg ez a darab. igen, ez is kb a fizetésem fele, ami még ELÉG, de kipróbáltam és nem panaszkodom.
Kuwa, Anton, minden bejegyzésedben van egy megjegyzés, hogy az emberek, akik kritizálják, nem rendelkeznek ezzel. Mint OK, itt Csehországban üzletelsz, vagy ahogy ti idióták hívják, havi 80 ezret keresel, és pénzt küldesz Kelet-Szlovákiába, hogy ne menjenek oda a szemétládák. Egyszerűen minden alkalmazott megengedhet magának 40 ezret. Meg tudja venni például részletre, emelés nélkül. Csak nem erről van szó. De egyelőre a processzor teljesítményét tekintve tényleg sokaknak 40k pazarlása lehet, főleg ha veszek egy MBP 13-as retinát ennyi pénzből. De igen, szex, internet, filmek, irodai munka, minden probléma nélkül. Valószínűleg senki nem fog rá programozni, csakúgy, mint a 4k-s videó szerkesztésére. A feleségem miatt is gondolok rá. De ne csinálj magadból itt szlovák bunkót, aki itt keres és mások fölé emeli magát. Örülj, hogy ilyen toleránsak vagyunk, és hagyjuk, hogy itt lógj. Mindegy, hova hívom, kapok egy szlovákot, és ha meghallom a szlovákodat, kinyitja a zsebem. Legalább tanuld meg annak az országnak a nyelvét, ahol dolgozol.
Egészen jó lenne rá programozni, még egy macbook 2009 is bírja :-)
Gondoltam rá, de a Mac Mini maximum 16 GB RAM-ot tesz ki, és ez van a laptopomban. A Geegbench indexben a processzorsebességem 6800, bár a Mac Mini akár 12500 is lehet. De itthon van egy iMac 5K-m, aminek Geekbench pontszáma 16000 pont, és nem veszek észre különbséget a MacBook Pro-hoz képest iroda közben. munka. Véleményem szerint jelenleg egy MacBook Pro és egy Apple monitor az ideális kombináció az irodába.
Érdekel a valódi válasz erre a kérdésre, szerintetek egyszerre bírja a sketch-et, PS-t, 10-20 tab-os chrome-ot, xampp-t, zárójeleket, gulp-ot, cyberduck-ot, lejátszót és skype-ot? :-)
Persze nem bírja, macbook 2009-hez képest nagyágyú, de az OS X három generációs újabb verziójával.
A programozás szövegszerkesztőben is megoldható, így a programozáshoz ez is bőven elég :)
iStyle-ban viszont ki lehet próbálni, irodai használatra elegendő, hordozható notebooknak is :)
Anton, te beszélő vagy. „Utálom” ezt a MacBookot, és nem okoz gondot, hogy 40 XNUMX forintnál többet fizetek egy Macért. Valószínűleg logikája van valahol.
Csak azt szeretném tudni: azzal a feltűnő üzenettel hány !állítólag! úgy veszed, hogy valakit le akarsz nyűgözni? Pakolsz érte lányok? Üljünk a fenekünkre? Valószínűleg meg fog lepődni, lehet, hogy éjszaka vizelni kezd miatta, de a legtöbben, akik itt beszélgetnek, biztosan többet szednek, mint te. Csak ide írják. Ráadásul a becsületes munka nem veszíti el a becsületét, de ez csak egy mellékes...
Valószínűleg nem lesz olyan gyakori nálad, ha minden bejegyzésedben emlékeztetned kell rá, és minden cikk alatt üldözni kell az ingedet.
Te egy nyomorult vagy, és sajnálom, hogy lehajoltam a szintedre.
A cikk egyébként remek, még akkor is, ha ő egy kicsit több pozitívumot lát az új MacBook 12″-ban, mint én.
Az a tény, hogy ez az új Mac nem mindenkinek való. Szerintem az ár leegyszerűsítve nem áll arányban a teljesítménnyel. Az Air 11″ az ár 2/2-áért kétszeres szolgáltatást nyújt. Ez inkább egy kísérleti projekt, akárcsak az első Airnél. Én személy szerint nagyon várom a 3-2-as verziót, majd meglátjuk, hogyan kezeli az Apple, bár ez biztosan sosem lesz mindenki számára univerzális laptop.
Csak az állítólag elásott netbookok visszatérésére emlékeztet. Bár itt az árak és a feldolgozás egészen más.
Kicsit meglepett, hogy az Apple nem saját processzort használt. Az iPad Air 8 Tri-Core A2X nem sokkal gyengébb, és minden bizonnyal javítható. De ebbe nem lehet belelátni...
Van egy MacBookom a feleségemnek, nagyon nehéz lesz elbúcsúznom tőle. Két hete készítettem fel neki, olyan programokat telepítettem, mint a Photoshop, a Parallels és más, viszonylag nagy teljesítményű programokat. Az akkumulátor ugyanannyit vagy kicsit tovább bírja, mint az MB Pro-ban, a teljesítménye teljesen megfelelő, nem tapasztalok semmilyen kellemetlenséget. A billentyűzet nagyszerű, a kijelző csodálatos.
Ha nem lenne thunderbold, akkor én is szerzek egyet magamnak. Az MB Pro-t Apple monitorral együtt használom az irodában, és a MacBook nem csatlakoztatható.
A MacBook egy teljes értékű irodai számítógép.
Jobban járna egy mac mini magasabb rammal és teljes értékű cpu-val. :)
Gondoltam rá, de a Mac Mini maximum 16 GB RAM-ot tesz ki, és ez van a laptopomban. A Geegbench indexben a processzorsebességem 6800, bár a Mac Mini akár 12500 is lehet. De itthon van egy iMac 5K-m, aminek Geekbench pontszáma 16000 pont, és nem veszek észre különbséget a MacBook Pro-hoz képest iroda közben. munka. Véleményem szerint jelenleg egy MacBook Pro és egy Apple monitor az ideális kombináció az irodába.
Remek cikk, de merek nem értek egyet a "klasszikus USB nélkül továbbra sem lehet külső lemezről biztonsági másolatot visszaállítani" állítással. Mi a helyzet a TC-vel közvetlenül az Apple-től? Elvégre vezeték nélkül is meg tudja csinálni, igen, a felépülési időről lehet vitatkozni, de itt a lehetőség :)
igen, többször megcsináltam vezeték nélkül reptéri időkapszulákon keresztül, és körülbelül 20-40 percig tartott minden probléma nélkül, attól függően, hogy mennyire volt tele a lemezem
ha volt usb-c és usb 3.0, akkor ideális...ilyen
Szép dolog, szép mobil, ebben vezet, de egyébként az összes többi laptop mindenben veri. Ez egyszerűen nem egy teljes értékű számítógép, ez csak egy mobil megoldás. A tabletekkel pedig össze sem lehet hasonlítani – sajnos ilyen nincs. Nem úgy néz ki, mint egy táblagép, nem úgy kezeli, mint egy táblagép, és nem olyan dolgokat csinál, mint egy táblagép, így teljesen kizárt, hogy olyan legyen, mint egy tablettagyilkos stb. saját kategóriája, amiben érthetően a legjobb. :-)
Ha már ennyi pénzt kifizettél érte, nem akkora probléma egy AppleTV vásárlás két személyre. És megoldja a monitor csatlakoztatását (AirPlay). Egy kis késés? Ez nem játék laptop.
A OneDrive, a Mega vagy a VPN használata is lehetséges otthoni NAS-on pendrive helyett. Vagy behelyezhet egy flash meghajtót az útválasztóba az állvány helyett, és feltöltheti a hálózaton (AC) keresztül.
Billentyűzet, egér bluetooth-on keresztül. Nyomtató az AirPrint segítségével.
Ami az iPhone töltését illeti, lehet macbookot használni powerbankként, ha 15 cm-rel meghosszabbítod a töltőkábelt, a csökkentés valószínűleg nem fogja annyira eltépni. Amúgy ha konnektorról tudom tölteni a laptopomat, akkor miért ne tölthetném a másikról is a telefonomat?
Ami jó lenne, konvertálhatóság iOS-el és forgó érintéssel. kijelzőt, de ez csökkentené a zsanérok szilárdságát és a váz tartósságát (valószínűleg).