Philip Houska "Ha az adott dolog nem mond ellent a fizika törvényeinek, akkor az azt jelenti, hogy nehéz, de kivitelezhető" - ez a mottója az Apple egyik legfontosabb menedzserének, amelyről azonban nemigen beszélnek. Johny Srouji, aki saját chipjei fejlesztése mögött áll, és tavaly december óta az Apple felső vezetésének tagja, az a személy, aki az iPhone-ok és iPad-ek a világ legjobb processzorai közé tartozik.
Az izraeli származású Johny Srouji az Apple hardvertechnológiákért felelős vezető alelnöke, és főként azokra a processzorokra összpontosít, amelyeket csapatával iPhone-okhoz, iPad-ekhez, és most már a Watch-hoz és az Apple TV-hez is fejleszt. Természetesen nem újonc ezen a területen, ezt bizonyítja az Intelnél, ahol 1993-ban állt, és otthagyta az IBM-et (ahová 2005-ben tért vissza), ahol decentralizált rendszereken dolgozott. Az Intelnél, vagy inkább a cég szülővárosában, Haifában található laboratóriumában olyan módszerek kidolgozásáért volt felelős, amelyek bizonyos szimulációk segítségével tesztelték a félvezető modellek erejét.
Srouji hivatalosan 2008-ban csatlakozott az Apple-hez, de egy kicsit tovább kell tekintenünk a történelembe. A kulcs az első iPhone bemutatása volt 2007-ben. Az akkori vezérigazgató, Steve Jobs tisztában volt vele, hogy az első generációban sok "legy" volt, sokuk a gyenge processzor és a különböző beszállítóktól származó alkatrészek összeszerelése miatt.
"Steve arra a következtetésre jutott, hogy az egyetlen módja annak, hogy igazán egyedi és nagyszerű eszközt készítsenek, az az, hogy saját szilícium-félvezetőt készítenek" - mondta Srouji egy interjúban. Bloomberg. Ekkor Srouji lassan a színre lépett. Bob Mansfield, az összes hardver akkori vezetője észrevette a tehetséges izraelit, és lehetőséget ígért neki, hogy az alapoktól kezdve új terméket hozzon létre. Ezt hallva Srouji elhagyta az IBM-et.
A mérnökcsapat, amelyhez Srouji 2008-ban csatlakozott, csak 40 tagból állt, amikor csatlakozott. Ugyanezen év áprilisában további 150 dolgozót szereztek meg, akiknek küldetése az integrált chipek létrehozása volt, miután az Apple megvásárolta a félvezető rendszerek gazdaságosabb modelljeivel foglalkozó start-upot, a PA Semit. Ez az akvizíció döntő fontosságú volt, és észrevehető előrelépést jelentett a Srouji parancsnoksága alatt álló "chip" részleg számára. Ez többek között a különböző részlegek közötti interakció azonnali felerősödésében is megmutatkozott, a szoftverprogramozóktól az ipari tervezőkig.
Az első döntő pillanat Srouji és csapata számára az volt, hogy 4-ben egy módosított ARM chipet implementáltak az iPad és az iPhone 2010 első generációjában. Az A4 jelzésű chip volt az első, amely megfelelt az iPhone 4-nek megfelelő Retina kijelző igényeinek. Azóta számos "A" chip folyamatosan bővül és észrevehetően javul.
A 2012-es év ebből a szempontból is átütő volt, amikor Srouji mérnökei segítségével konkrét A5X és A6X chipeket készített a harmadik generációs iPadhez. Az iPhone-okból származó chipek továbbfejlesztett formájának köszönhetően a Retina kijelző az Apple tabletekre is felkerülhetett, és a verseny csak ekkor kezdett érdeklődni az Apple saját processzorai iránt. Az Apple határozottan megtörölte mindenki szemét egy évvel később, 2013-ban, amikor az A64 chip 7 bites változatát mutatta be, ami akkoriban még nem volt hallható a mobileszközökön, hiszen a 32 bit volt a szabvány.
A 64 bites processzornak köszönhetően Sroujinak és kollégáinak lehetősége nyílt olyan funkciókat implementálni az iPhone-ba, mint a Touch ID, később az Apple Pay, és ez egyben alapvető váltás volt a fejlesztők számára is, akik jobb és gördülékenyebb játékokat és alkalmazásokat tudtak készíteni.
Srouji részlegének munkája a kezdetektől csodálatra méltó, mert míg a versenytársak többsége harmadik féltől származó alkatrészekre támaszkodik, az Apple már évekkel korábban látta, hogy a leghatékonyabb saját chipek tervezését kezdeni. Éppen ezért náluk van az egyik legjobb és legfejlettebb laboratórium a szilícium félvezetők fejlesztésére az Apple-ben, amelyre a legnagyobb versenytársak, a Qualcomm és az Intel is csodálattal és egyben aggodalommal tekinthet.
A Cupertinóban töltött időszak talán legnehezebb feladatát tavaly Johny Srouji kapta. Az Apple a nagyméretű iPad Pro kiadására készült, amely a táblagép-kínálatának új kiegészítése, de késett. Az iPad Pro 2015 tavaszi kiadására vonatkozó tervek meghiúsultak, mert a szoftver, a hardver és a közelgő Pencil-kiegészítő nem készült el. Sok divízió számára ez több időt jelentett az iPad Pro-munkára, Srouji számára viszont éppen az ellenkezőjét – csapata versenyfutásba kezdett az idővel.
Az eredeti terv az volt, hogy az iPad Pro tavasszal az A8X chippel érkezik a piacra, amiben az iPad Air 2 volt, és akkor a legerősebb volt az Apple kínálatában. De amikor a megjelenés őszre költözött, az iPad Pro a vitaindítóban találkozott az új iPhone-okkal, és így a processzorok új generációjával is. Ez pedig baj volt, mert akkoriban az Apple nem engedhette meg magának, hogy egy éves processzorral rukkoljon elő nagy iPadjéhez, amit a vállalati szférát és az igényes felhasználókat célzott meg.
Alig fél év alatt – időkritikus módban – a mérnökök Srouji vezetésével megalkották az A9X processzort, melynek köszönhetően 5,6 millió pixelt tudtak beleférni az iPad Pro csaknem tizenhárom hüvelykes képernyőjébe. Erőfeszítéséért és elszántságáért Johny Sroujit tavaly decemberben nagyon nagylelkű jutalmazták. A hardvertechnológiákért felelős vezető alelnök szerepében az Apple felső vezetéséhez jutott el és ezzel egy időben 90 70 cégrészvényt szerzett. A mai Apple számára, amelynek bevétele csaknem XNUMX százaléka iPhone-okból származik, Srouji képességei nagyon fontosak.
