Jaromir Miko Interscope, Beats by Dre és Apple Music. Ez csak néhány a kifejezések közül, amelyeknek közös nevezője: Jimmy Iovine. A zenei producer és menedzser évtizedekig kacskaringózott a zeneiparban, 1990-ben megalapította az Interscope Music lemezkiadót, 18 évvel később pedig dr. Dre stílusos fejhallgató-gyártóként és a Beats Music streaming szolgáltatás szolgáltatójaként megalapította a Beats Electronics-t.
Ezt a céget aztán 2014-ben az Apple megvásárolta rekordáron, 3 milliárd dollárért. Ugyanebben az évben Iovine is elhagyta az Interscope-ot, hogy teljes idejét az új Apple Music streaming szolgáltatásnak szentelje. 2018-ban, 64 évesen visszavonult az Apple-től. A The New York Timesnak adott új interjújában elárulta, hogy ez elsősorban azért történt, mert nem sikerült elérnie saját célját – hogy az Apple Music jelentősen eltérjen a versenytársaktól.
Photo Gallery
Iovine egy interjúban elmondta, hogy a mai zenei streaming szolgáltatásoknak van egy hatalmas problémája: a margók. Nem nő. Míg máshol a gyártók növelhetik árréseinket, például a gyártási ár csökkentésével vagy olcsóbb alkatrészek vásárlásával, addig a zenei szolgáltatások esetében a felhasználói kör számának növekedésével arányosan nőnek a költségek. Igaz, minél több felhasználója van a szolgáltatásnak, annál több pénzt kell fizetnie a zenei kiadóknak és végső soron a zenészeknek.
Ezzel szemben az olyan film- és tévésorozat-szolgáltatások, mint a Netflix és a Disney+, csökkenthetik a költségeket, valamint növelhetik a haszonkulcsot és a nyereséget exkluzív tartalmak biztosításával. A Netflix rengeteget kínál belőle, a Disney+ még csak saját tartalmat is biztosít. De a zenei szolgáltatásoknak nincs exkluzív tartalma, és ha igen, akkor az ritka, és ezért nem tudnak növekedni. Az exkluzív tartalmak árháborút is kiválthatnak. A zeneiparban viszont olyan a helyzet, hogy egy olcsóbb szolgáltatás piacra kerülésekor a versenytársak könnyen felzárkózhatnak az árak csökkentésével.
Lehet, hogy érdekel téged
David Hanak Így az Iovine a zenei streaming szolgáltatásokat inkább a zenéhez való hozzáférés eszközének tekinti, nem pedig egyedi platformoknak. De ez a Napster-korszak következménye, amikor a kiadók beperelték azokat a felhasználókat, akik megosztották zenéjüket a közösséggel. De abban az időben, amikor a piac legnagyobb szereplői a hallgatóknak udvaroltak, Jimmy Iovine rájött, hogy a kiadók nem létezhetnek anélkül, hogy lépést ne tartanának a technológiával. Szerinte a kiadónak menőnek kellett lennie, de az, ahogy akkoriban képviselte magát, nem volt éppen kétszer olyan menő.
„Igen, gátak épültek, mintha az bármit is segítene. Szóval azt mondtam, hogy "ó, rossz bulin vagyok", így megismerkedtem a technológiai iparban dolgozó emberekkel. Találkoztam Steve Jobsszal és Eddy Cue-val az Apple-től, és azt mondtam: „Ó, itt a megfelelő buli”. Az ő gondolkodásukat is be kell építenünk az Interscope filozófiájába” Iovine emlékszik arra az időre.
Lehet, hogy érdekel téged
A technológiai ipar rugalmasan tudott reagálni a felhasználói igényekre, Iovine pedig megtanult lépést tartani a korral a művészek segítségével, akikkel együtt dolgozott. Különösen emlékszik a hip-hop producerre, Dr. Dre, akivel a Beats Electronics céget is megalapította. A zenész akkoriban csalódott volt, hogy nemcsak a gyerekei, hanem az egész generáció olcsó, gyenge minőségű elektronikán hallgat zenét.
Ezért jött létre a Beats stílusos fejhallgató-gyártóként és a Beats Music streaming szolgáltatás szolgáltatójaként, amely a fejhallgatók népszerűsítését is szolgálta. Abban az időben Jimmy Iovine is találkozott Steve Jobs-szal egy görög étteremben, ahol az Apple főnöke elmagyarázta neki, hogyan működik a hardveres gyártás és a zeneterjesztés. Ez két nagyon különböző ügy volt, Iovine és Dr. Dre azonban képes volt ezeket egyetlen értelmes egésszé egyesíteni.
Az interjúban Iovine a zeneipart mint olyat is kritizálta. "Ennek a festménynek nagyobb üzenete van, mint bármelyik zenének, amit az elmúlt 10 évben hallottam." – mutatott Ed Ruscha, a megrendelő 82 éves fotós és festő festményére. A képről van szó "A mi zászlónk" vagy A mi zászlónk, amely a megsemmisült amerikai zászlót jelképezi. Ez a kép azt az állapotot ábrázolja, amelyben szerinte az Egyesült Államok ma van.
Iovine-t zavarja, hogy bár az olyan művészek, mint Marvin Gaye, Bob Dylan, a Public Enemy és a Rise Against the Machine csak töredéke volt kommunikációs lehetőségüknek a mai művészekhez képest, képesek voltak befolyásolni a nagyközönség véleményét a nagy társadalmi eseményekről. olyan kérdésekben, mint a háborúk. Iovin szerint a mai zeneiparból hiányoznak a kritikai vélemények. A jelek szerint a művészek nem merik polarizálni az amúgy is erősen polarizált amerikai társadalmat. "Attól tartok, hogy elidegenítek egy Instagram-szponzort a véleményemmel?" – tűnődött egy interjúban az Interscope alapítója.
A közösségi hálózatok és különösen az Instagram ma sok művész életének fontos részét képezik. Ez nem csak a zenélésről szól, hanem életstílusuk és életük egyéb aspektusainak bemutatásáról is. A legtöbb művész azonban ezeket a lehetőségeket csak a fogyasztás és a szórakozás bemutatására használja. Másrészt a rajongóikhoz is közelebb kerülhetnek, ami újabb aktuális problémát jelent a zenei kiadók számára: míg a művészek bárkivel és bárhol kommunikálhatnak, a kiadók elvesztik ezt a közvetlen kapcsolatot a megrendelővel.
Ez azt is lehetővé teszi, hogy az olyan művészek, mint Billie Eilish és Drake többet keressenek a streaming szolgáltatásokból, mint az 80-as évek teljes zeneipara – mondta Iovine a szolgáltatók és kiadók adataira hivatkozva. Szerinte a jövőben a streaming szolgáltatások, amelyek közvetlenül a művészek számára termelnek pénzt, szálka lehet a zenei cégek szemében.
Iovine arra is rámutatott, hogy Billie Eilish kommentálja a klímaváltozást, vagy hogy az olyan előadók, mint Taylor Swift, érdeklődnek mesterfelvételeik jogai iránt. Taylor Swiftnek van erős rajongótábora a közösségi oldalakon, így az ő véleménye is erősebben hathat, mintha egy kisebb befolyással rendelkező művész érdeklődne a kérdés iránt. Összességében azonban Iovine már nem tud azonosulni a mai zeneiparral, ez is magyarázza távozását.
Ma olyan kezdeményezésekben vesz részt, mint az XQ Institute, egy oktatási kezdeményezés, amelyet Laurene Powell Jobs, Steve Jobs néhai Apple-alapító özvegye alapított. Iovine gitározni is tanul: "Csak most veszem észre, milyen kemény munkája volt Tom Pettynek vagy Bruce Springsteennek." – teszi hozzá szórakozottan.
Forrás: A New York Times
