Amikor az Apple 2020 júniusában bemutatta az Apple Silicon vagy saját chipjei megjelenését az Apple számítógépekhez, az egész technológiai világ jelentős figyelmet kapott. A cupertinói óriáscég úgy döntött, hogy felhagy az addig használt Intel processzorokkal, amelyeket viszonylag gyors ütemben cserél le saját, ARM architektúrára épülő lapkákkal. A cég nagy tapasztalattal rendelkezik ebben az irányban. Ugyanígy tervez chipkészleteket telefonokhoz, táblagépekhez és egyebekhez. Ez a változás számos csodálatos előnnyel járt, beleértve a tagadhatatlan kényelmet. De vajon lassan a feledés homályába merül az egyik legjobb kütyü? Miért?
Apple Silicon: Egyik előny a másik után
Ahogy fentebb említettük, az Intel processzorokról az Apple saját Silicon megoldására való váltás számos nagy előnnyel jár. Első helyre természetesen a teljesítmény elképesztő javulását kell helyeznünk, ami jobb gazdaságossággal és alacsonyabb hőmérséklettel jár együtt. Hiszen ennek köszönhetően a cupertinói óriás fején találta a szöget. Olyan eszközöket hoztak piacra, amelyek a hétköznapi (még megerőltetőbb) munkákkal is könnyedén megbirkóznak anélkül, hogy túlmelegednének. További előnye, hogy az Apple a már említett ARM architektúrára építi a chipjeit, amellyel, mint már említettük, nagy tapasztalattal rendelkezik.
Az Apple más chipjei, amelyek iPhone-ban és iPad-ben (Apple A-sorozat), illetve manapság Mac-ekben (Apple Silicon - M-Series) is megtalálhatók, ugyanazon az architektúrán alapulnak. Ez érdekes előnnyel jár. Az iPhone-ra tervezett alkalmazások például az Apple számítógépein is hibátlanul futhatnak, ami nemcsak a felhasználók, hanem az egyes fejlesztők életét is jelentősen megkönnyítheti. Ennek a változásnak köszönhetően egy bizonyos ideig személyesen a Tiny Calendar Pro alkalmazást használtam Macen, amely általában csak iOS/iPadOS rendszeren érhető el, macOS-en pedig hivatalosan nem. Ez azonban nem jelent problémát az Apple Siliconnal szerelt Mac gépeknél.
Probléma az iOS/iPadOS alkalmazásokkal
Bár ez a trükk mindkét fél számára remek lehetőségnek tűnik, sajnos lassan feledésbe merül. Az egyes fejlesztők választhatják, hogy iOS-alkalmazásaik ne legyenek elérhetők az App Store-ban macOS rendszeren. Ezt a lehetőséget számos cég választotta, köztük a Meta (korábban Facebook) és a Google. Tehát ha az Apple-felhasználók érdeklődnek egy mobilalkalmazás iránt, és szeretnék feltenni azt Mac-re, akkor nagy eséllyel egyszerűen nem járnak sikerrel. Figyelembe véve az összekapcsolódásban rejlő lehetőségeket, nagy kár, hogy ezt az előnyt gyakorlatilag lehetetlen teljes mértékben kihasználni.
Első pillantásra az is tűnhet, hogy a hiba elsősorban a fejlesztőkben van. Bár nekik is megvan benne a részük, nem hibáztathatjuk őket csak a jelenlegi helyzetért, mert itt van még két fontos cikkünk. Először is az Apple-nek kellene beavatkoznia. Ez további eszközöket hozhat a fejlesztők számára a fejlesztés megkönnyítésére. A vitafórumokon olyan vélemények is elhangzottak, miszerint az egész probléma megoldható lenne egy érintőképernyős Mac bevezetésével. De most nem fogunk találgatni egy hasonló termék valószínűségéről. Az utolsó linket maguk a felhasználók jelentik. Személy szerint úgy érzem, hogy az elmúlt hónapokban egyáltalán nem hallatszott róluk, ezért a fejlesztőknek fogalmuk sincs, mit akarnak tőlük az apple rajongók. Hogyan látja ezt a problémát? Szeretne néhány iOS-alkalmazást Apple Silicon Mac gépeken, vagy elegendőek a webes alkalmazások és más alternatívák?
Tisztelgek előtted. Határozottan szeretném, ha az iPhone-omon és iPademen található alkalmazás az M1-es MacBookon is használható lenne, és ez a 24me alkalmazás
A probléma pontosan az energiafogyasztásra való fogadás volt. Vagyis olyasvalami, amit ma az emberek legszűkebb csoportja értékelni fog. A CV19-es intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkent azoknak a száma, akiknek valahol egy kávézóban, étteremben, strandon zseblámpával kell kódolniuk. Főleg, nincs szükségük akkora teljesítményre.
A stúdiókban sokkal többen ütköznek a platform HW korlátozásaiba. Vagy a teljesítmény hiánya fogyasztástól függetlenül. Még egy X SoC sincs a teljesítmény és a csatlakozás összes paraméterében.
Helló. Őszintén szólva, egy alkalmazás iOS-ről Mac-re ilyen módon történő beszerzése rendkívül egyszerű vagy bonyolult lehet. Nem sok van a kettő között. Az ok egyszerű - iOS-alkalmazást kétféleképpen lehet létrehozni - SwiftUI vagy UIKit segítségével (a többi módszert hanyagoljuk el, ott is hasonló az eljárás, néha még bonyolultabb). Lényegében a SwiftUI a legegyszerűbb módja, a környezet kóddal jön létre és alkalmazkodik az eszközhöz. Így át lesz alakítva, hogy Mac-en is elérhető legyen. Nem túl bonyolult. Az UIKit ezután a vászonra való felület felépítése alapján működik, a testreszabás nagyobb fejlesztői beavatkozást igényel. Ha jól tudom, a Meta vagy a Google alkalmazásokat kicsit bonyolultabbá teszik, és a megfelelő Mac támogatáshoz új alkalmazást kellene készíteni. A SwiftUI-val az a baj, hogy elég új, iOS 12 vagy 13 óta van nálunk (itt nem vagyok biztos), így csak a nagyon modern alkalmazásoknál van rendesen hibakeresve. Az Apple-nek van egy nagy kezdeményezése a fejlesztők számára, hogy SwiftUI-ban alkossanak, ez a keretrendszer egyszerűsége és gyors fejlesztése, de véleményem szerint ennél többet nem tud.