Hirdetés bezárása

Gyakorlatilag folyamatosan hallani különféle ambíciókról, hogy valamilyen módon szabályozzuk az Apple-t és más technológiai óriásokat. Szép példa erre például az Európai Unió közelmúltbeli döntése. Az új szabályok szerint minden kisebb elektronika esetében kötelezővé válik az USB-C csatlakozó, ahol a telefonok mellett táblagépet, hangszórót, kamerát és egyebeket is beépíthetnénk. Emiatt az Apple kénytelen lesz feladni saját Lightningjét, és évekkel később USB-C-re váltani, bár elveszíti a Lightning kiegészítők Made for iPhone (MFi) tanúsítvánnyal történő licenceléséből származó nyereség egy részét.

Viszonylag nemrégiben szóba került az App Store szabályozása is. Amikor az Apple és az Epic Games közötti per folyt, sok ellenfél panaszkodott az Apple alkalmazásboltjának monopolhelyzete miatt. Ha saját alkalmazását szeretné bevinni az iOS/iPadOS rendszerbe, akkor csak egy lehetősége van. Az úgynevezett sideloading nem megengedett, ezért csak hivatalos forrásból telepítheti az alkalmazást. De mi van akkor, ha az Apple nem engedélyezi a fejlesztőknek, hogy hozzáadják alkalmazásukat az App Store-hoz? Ekkor egyszerűen szerencsétlen, és át kell dolgoznia a szoftverét, hogy minden feltételnek megfeleljen. Jogos-e ez a magatartás az Apple és más technológiai óriáscégek részéről, vagy az államoknak és az EU-nak igaza van a szabályozásaikkal?

A társaságok szabályozása

Ha megnézzük az Apple konkrét esetét, és azt, hogy lassan minden oldalról zaklatják a különféle korlátozások, akkor valószínűleg csak egy következtetésre juthatunk. Vagy azt, hogy a cupertinói óriásnak van igaza, és senkinek nincs joga beszélni vele arról, amin ő maga dolgozik, miben építette fel magát a csúcsról, és mibe fektet maga is rengeteg pénzt. A jobb érthetőség kedvéért összefoglalhatjuk az App Store kapcsán. Az Apple maga rukkolt elő világszerte népszerű telefonokkal, amelyekhez komplett szoftvereket is épített, beleértve az operációs rendszert és az alkalmazásboltot is. Logikusan csak rajta múlik, hogy mit kezd a platformjával, vagy hogyan fog vele foglalkozni a jövőben. De ez csak egy nézőpont, ami egyértelműen az almás cég tevékenységének kedvez.

Ezt az egész kérdést szélesebb perspektívából kell szemlélnünk. Az államok gyakorlatilag időtlen idők óta szabályozzák a cégeket a piacon, és erre megvan az okuk. Ezzel nemcsak a végfelhasználók, hanem a munkavállalók és általában az egész vállalat biztonságát is biztosítják. Pontosan ezért szükséges bizonyos szabályokat lefektetni és minden tantárgyra méltányos feltételeket szabni. A technológiai óriások azok, amelyek kissé eltérnek a képzeletbeli normálistól. Mivel a technológia világa még viszonylag új, és nagy fellendülést él át, egyes vállalatok ki tudták használni pozíciójukat. Például egy ilyen mobiltelefon-piac ezért operációs rendszerek szerint két táborra oszlik – iOS (az Apple tulajdona) és Android (a Google tulajdona). Ez a két cég az, amelyik túl nagy hatalmat tart a kezében, és még várni kell, hogy ez valóban helyes-e.

iPhone Lightning Pixabay

Helyes ez a megközelítés?

Végezetül a kérdés az, hogy ez a megközelítés valóban helyes-e. Az államoknak be kell-e avatkozniuk a vállalatok tevékenységeibe, és bármilyen módon szabályozniuk kell azokat? Bár a fent leírt helyzetben úgy tűnik, hogy az államok csak zaklatják tetteikkel az Apple-t, végül a szabályozásnak általában segíteni kell. Ahogy fentebb említettük, nemcsak a végfelhasználókat, hanem a munkavállalókat és gyakorlatilag mindenkit is megvédik.

.