David Hanak A mai napot az Intel új processzorai jellemzik. Reggel hivatalosan is bemutatták a Kaby Lake refresh névre keresztelt 8. generáció első chipjeit. Az U belső jelölésű sorozatból eddig az energiatakarékos 15W-os lapkákat jelentettük be, a család többi modellje következzen. A 15 W-os processzorok esetében ezek a notebookokban és más hordozható eszközökben megjelenő modellek. Az első információk szerint úgy tűnik, jelentős teljesítményváltás előtt állunk.
A mai hivatalos bemutatót egy múlt heti kiszivárgás előzte meg. A hivatalos adatokat azonban meg akartuk várni. Ma reggel az Intel végre bemutatta az i5 8250U, 8350U és i7 8550U és 8650U modelleket.
Felépítését tekintve ez alapvetően ugyanaz a chip, mint a Kaby Lake processzorok jelenlegi generációjából. A Kaby Lake refresh tehát csak egy enyhe evolúció (ahogy a neve is sugallja), amely csak egy kissé módosított gyártási folyamatot használ. A legnagyobb változást azonban a magok száma jelenti. Az eredeti kétmagos megoldások helyett az új processzorok natívan négymagosak (plusz Hyper Threading). Ugyanolyan áron és azonos működési feltételek mellett a felhasználók mostantól lényegesen nagyobb teljesítményt kapnak.
Mindez túl jól hangzik? Az előző generációhoz képest az órajelek enyhén csökkentek, bár a Turbo Boost frekvenciák továbbra is meglehetősen magasak. A magok számának növekedése az L3 gyorsítótár méretét is érintette, amely immár 6 ill 8 MB. A memóriatámogatás ugyanaz, mint az eredeti Kaby Lake chipek esetében, vagyis a DDR4 (új max 2400MHz) és az LPDDR3 (LPDDR4) ezért nem ismétlődik, erre még jövőre, a Cannon érkezésével várni kell. Tóépítészet). Az integrált grafika teljesítménye változatlan. Csak új utasításkészletek és a HDMI 2.0/HDCP 2.2-n keresztüli UHD felbontás natív támogatása került hozzáadásra.
Alább láthatja az új generáció összehasonlítását a régebbivel. Az átlagos fogyasztó számára az új processzorok jelentős teljesítménynövekedést jelentenek, áremelkedés nélkül. Az azonban, hogy az új processzorok a gyakorlatban hogyan fognak teljesíteni, nagyrészt ismeretlen. Főleg a 15 W-os chip szegmensben már elég meleg volt. Ezek a processzorok általában olyan termékekben jelentek meg, amelyek nem tűntek ki túl erős hűtéssel. A magok megduplázódása miatt érdekes lesz látni, hogyan teljesítenek az új processzorok az új laptopokban, különös tekintettel a CPU-szabályozásra.
Forrás: AnandTech, TechPowerUp
Az alap ütemek csökkentése számomra nem tűnik jelentéktelennek!
Legtöbbször a frekvenciát amúgy is emelik, köszönhetően a Turbo Boostnak. Hogy a magasabb frekvenciájú hűtéssel milyen lesz, az csak a gyakorlatban látszik majd meg.
Igaz, ez átlagosan 25%-os csökkenés az alapórajelben.
Viszont alap órajelen nem nagyon fognak felmelegedni azok az apróságok... szóval a hűtésen is nagyban fog múlni, hogy a Turbo Boost ellen mennyire megy majd...
Nos, ez mindig csak az ütemről szól (ráadásul csak az alapfrekvenciáról van szó, ami főleg akkumulátorról működik). Az első dolog az, hogy abban a pillanatban, amikor több fizikai mag áll rendelkezésre, megengedheti magának az alap órajel csökkentését. A második dolog az, hogy nem minden utasítás végződik sikeresen az első alkalommal. Például 1000-szer meghiúsul, mielőtt sikeresen befejeződik. Abban a pillanatban, amikor úgy fejleszti a processzort, hogy egy adott utasítás például csak 300-szor hibásodik meg, például már nincs szüksége ilyen teljesítményre, hogy utolérje azt az időt, amikor az utasítás meghiúsult. Természetesen abban a pillanatban, amikor a notebook a forrásból fut, a processzor akár a maximális frekvenciára is túlhajtható, és például nyugalmi állapotban is renderelhet.
Nem azt mondom, hogy emiatt csökkentették az órajelet, hanem azt, hogy ezek a tényezők befolyásolhatják a processzor alapfrekvenciáját is.