Hirdetés bezárása

Nemcsak a nagy technológiai cégek részvényárfolyamai, de természetesen a kriptovaluták is meglehetősen meredek esést élnek át mostanság. Bár az elsőként említetteknél talán nem olyan drasztikus, a bitcoint, az ethereumot és más valutákat most nem érdemes eladni. De mi áll valójában ennek a helyzetnek a hátterében? Számos különböző tényező összeadódik. 

A cikk írásának napján és időpontjában a bitcoin értéke 734 XNUMX CZK. Ez a tavaly júliusihoz hasonlítható. De novemberben ez a kriptovaluta elérte a másfél milliót. December elejétől viszont többé-kevésbé esik, az új év beköszöntével aztán viszonylag meredeken. Nem mondható azonban, hogy ez valami kivételes dolog, mert ez a viselkedés meglehetősen gyakori a kriptováltók területén. Az Ethereum, a Dogecoin vagy a Shiba Inu, amelyek értéke tavaly szeptemberben az egekbe szökött, szintén esnek, de azóta is folyamatosan veszítenek.

Amerikai kincstárak 

Múlt csütörtökön, január 20-án meredek esésbe indultak a technológiai cégek, majd ezt követően a kriptovaluták árai. Az ok az amerikai államkötvények hozamának jelentős emelkedése volt, aminek köszönhetően a befektetők elkezdtek megszabadulni pozícióiktól a kockázatosabb eszközökben, ahol a kriptovaluták a legkockázatosabbak közé tartoznak (a 10 éves államkötvény hozama 1,9% felett járt). Valószínűleg az amerikai Federal Reserve a hibás. Utóbbi a kamatszint fokozatos emelését tervezi, ami a részvények és a kriptovaluták árfolyamának további csökkenését eredményezheti.

A bitcoinba és általában a kriptovalutákba való befektetést a nagyközönség általában valamilyen fedezetként veszi igénybe a növekvő infláció ellen. Ám mint elemzők említik, idén biztosan nem így lenne. Befolyást gyakorolnak rájuk a szabályozó hatóságok is, amelyek fokozatosan próbálják megvágni a kriptovaluták szárnyait. Kína teljesen betiltotta őket, Oroszország pedig a kriptovaluták használatának és bányászatának betiltását javasolta területén. Véletlenül ez is csak múlt csütörtökön volt, tehát ezek a lépések egyértelműen befolyásolják az árfolyamot. Nem mondható azonban el, hogy a kriptoeszközök teljesítményének feltétlenül a tőzsde esésével kell kapcsolódnia.

Egyértelmű tényezőt nem lehet meghatározni 

A részvények és kriptovaluták árfolyamát számos tényező befolyásolja. Ez attól is függ, hogy melyik cég melyik termékkel jár sikerrel, milyen felvásárlásokat hajt végre, és milyen pénzügyi eredményeket tesz közzé (az Apple karácsonyi időszakra vonatkozó bejelentéseit már január 27-én várjuk). Végül, de nem utolsósorban persze ott van a politikai helyzet is. Az eredmény mindennek a kombinációja, nem csak a fő hajtóerő, hanem a részlegesek is. A részvényekbe és kriptovalutákba való befektetés ezért nagyon kockázatos, és senki sem tud garantálni egy bizonyos megtérülést. Ehhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni a világ összes eseményét, és ennek megfelelően kellő időben reagálni. 

Általánosságban elmondható, hogy az államkötvények kockázati szintje alacsony, ezért is népszerűek a befektetők körében. A kockázatosabbnak tartott államoknak a kockázati prémium miatt magasabb kamatok fizetésével kell vonzaniuk a befektetőket. Az állam leggyakrabban kölcsönzött pénzt fektet be infrastruktúrába vagy az államadósság törlesztésére. A Cseh Köztársaságban az állam a kibocsátó. Ez a Pénzügyminisztérium, ahol a kibocsátást a Cseh Nemzeti Bank úgynevezett holland aukción keresztül biztosítja. A CNB gondoskodik a kamatfizetésről is. 

.