Vratislav Holub Mindössze két napja mutatta be az Apple telefonjainak új generációját - az iPhone 13-at. Konkrétan olyan modellek kvartettjéről van szó, amelyek bár megtartották a tavalyi „tizenkettes” dizájnt, mégis számos nagyszerű fejlesztést kínálnak. Ráadásul, ahogy az Apple-nél lenni szokott, a teljesítményről sem feledkeztek meg, ami ismét néhány szintet lépett előre. A cupertinói óriás az Apple A15 Bionic chipre fogadott, amely az iPhone 13 Pro (Max) modellek esetében még egy plusz grafikus maggal is rendelkezik. De hogyan működik a chip a valóságban?
Lehet, hogy érdekel téged
Kos Ádám A MacRumors portál egy meglehetősen érdekes információra hívta fel a figyelmet. Az okostelefonok (nem csak) benchmark tesztjére szakosodott, az eredményeket a versenytársakkal összevethető Geekbench portálon megjelent az iPhone 14.2 Pro modell belső jelöléseként szolgáló „iPhone13” készülék benchmark tesztje. A Metal teszten hihetetlen 14216 12 pontot tudott elérni, míg a tavalyi iPhone 9123 Pro például "csak" XNUMX XNUMX pontot ért el a Metal GPU teszten. Ez egy nagy előrelépés, amelyet az alma szerelmesei biztosan értékelni fognak.
Photo Gallery
Ha ezeket az értékeket százalékossá alakítjuk, csak egy dolgot kapunk - az iPhone 13 Pro körülbelül 55%-kal erősebb (a grafikus teljesítmény tekintetében), mint elődje. Mindenesetre kár, hogy a szabványos, 13 magos GPU-val felszerelt iPhone 4-nak még nincs benchmark tesztje (a Pro modell 5 magos GPU-t kínál). Egyelőre tehát nem lehet teljesen összehasonlítani, hogy a hagyományos "tizenhárom" teljesítőképessége miként áll, de még egy kérdés merül fel: miért van a Pro modelleknek eggyel több grafikus magja? A válasz a ProRes videó támogatása lehet, ami persze nagy grafikus teljesítményt igényel, és ezért nagy valószínűséggel az Apple-nek kellett hozzátennie a drágább iPhone-okat ebben a szegmensben.
Lehet, hogy érdekel téged
Szerintem nem arról van szó, hogy a PRO-knak több magjuk van, mert szükségük van rá, hanem arról van szó, hogy az A15 gyártási folyamata teljesen hibátlanra sikerült, és azt eredményezte, hogy a processzorok nagy százaléka nem működik az egyik GPU-magban, ill. legalábbis nem stabil. Ez pedig gazdaságilag nagyon is ésszerű megoldás (és ezt már az M1-ből is tudjuk).
Inkább arra lennék kíváncsi, hogy ezt már a tervezés során figyelembe vették-e, vagy menet közben jött létre ez a megoldás...
Persze így van ahogy írod. Ugyanez a helyzet az M1 lapkával, konkrétan a MacBook Air M1-gyel. Itt az alapmodell olyan "maradékokkal" van felszerelve, ahol egy GPU mag meghibásodott, így 7 magos a prémium modellek 8 magjával szemben. Nehéz megmondani, hogy ez várható volt-e. Talán azt hiszem.