Hirdetés bezárása

Az Apple írországi adózási gyakorlatát egy évvel ezelőtt vette górcső alá az amerikai kormány, és a cég azóta viszonylag csendes. Most azonban az Európai Unió is arra készül, hogy megvizsgálja a kaliforniai óriáscég írországi lépéseit. Az Apple-t az a veszély fenyegeti, hogy vissza kell fizetnie az adókat, ami a végén dollármilliárdokat jelenthet.

Tavaly májusban az Apple vezérigazgatójának, Tim Cooknak kellett tanúskodnia az amerikai szenátorok előtt, akiknek ez nem tetszett Az Apple Írországba helyezi a pénzét, ahol emiatt kevesebb adót fizet. Főzz azonban – jelentette, hogy cége minden dollárt kifizet adóként, és októberben neki igaza volt az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet is.

Ám míg az amerikai szenátorok gyakorlatilag csak az írországi körülmények kihasználásával vádolták az Apple-t, addig az Európai Unió az Apple-hez hasonló gyakorlatot alkalmazó Apple-lel és két másik nagy céggel – az Amazonnal és a Starbucksszal – szeretne foglalkozni. Az írek és az Apple egyaránt érthető módon elutasítanak minden tisztességtelen megállapodást.

„Nagyon fontos, hogy az emberek tudják, hogy nem kötöttünk különleges megállapodást Írországban. A 35 év alatt, amíg Írországban élünk, csak a helyi törvényeket követtük” – mondta a szakember Financial Times Luca Maestri, az Apple pénzügyi igazgatója.

Az Európai Bizottságnak azonban ezen a héten kell bemutatnia első megállapításait az ügyben. A kulcs az lesz, hogy az Apple nyomást gyakorolt-e az ír hatóságokra, hogy csökkentsék adókötelezettségeit, ami végül illegális állami támogatáshoz vezetett. Az Apple 1991-ben és 2007-ben vitatkozott az ír kormánnyal az adókról, de Maestri tagadja, hogy az Apple például azzal fenyegetőzött volna, hogy elhagyja Írországot, ha nem kap engedményeket.

„Ha kérdéses, hogy megpróbáltunk-e „valamit valamiért” stílusban megegyezni az ír kormánnyal, ez soha nem történt meg” – mondja Maestri, aki idén Peter Oppenheimert váltotta pénzügyi igazgatóként. Maestri szerint az Írországgal folytatott tárgyalások teljesen normálisak voltak, mint bármely más országgal. „Nem próbáltunk titkolni semmit. Ha egy ország megváltoztatja az adótörvényeit, akkor követni fogjuk ezeket az új törvényeket, és ennek megfelelően fizetünk adót.”

Az Apple-nek két fő érve van azzal a váddal szemben, hogy nem fizetett annyi adót, amennyit kellett volna. Emellett Maestri hozzáteszi, hogy Írországban a társasági adók tízszeresére nőttek az iPhone 2007-es bevezetése óta.

Az Apple-nek nem tetszik, hogy az Európai Bizottság visszamenőleg kívánja alkalmazni a multinacionális fióktelepek adóztatásáról szóló irányelveket, ami a kaliforniai cég szerint félrevezető és helytelen. Ugyanakkor az Apple meg akarja győzni arról, hogy az ír kormánnyal egyeztetett tarifák megfelelőek és összehasonlíthatók más cégek hasonló eseteivel.

Ha azonban az Európai Bizottság mégis arra a véleményre jutna, hogy az Apple illegális megállapodást kötött az ír kormánnyal, akkor mindkét félnek az a veszélye fenyegetne, hogy az elmúlt 10 év illegális együttműködéséért kárpótolni kell. Korai még találgatni az összegről, ahogy azt Maestri is mondja, de a bírság szinte biztosan meghaladná az Európai Unió korábbi, egymilliárd eurós rekordját.

Bárhogy is alakul az ügy, az Apple nem megy sehova Írországból. „Írországban maradtunk a jó és a rossz időkben is. Az évek során itt nőttünk, és mi vagyunk a legnagyobb munkáltatók Corkban” – mondja Maestri, aki szerint az Apple Brüsszellel kíván együttműködni. "Nagyon fontos szereplői vagyunk az ír gazdaságnak."

Forrás: Financial Times
.