Daniel Hruska 2010-ben Steve Jobs büszkén mutatta be az iPhone 4-et, amely a teljesen új dizájn mellett soha nem látott képernyőfelbontást hozott a mobileszközön. Egy 3,5 hüvelykes (8,89 cm) átlójú felületre az Apple, vagy inkább kijelzőszállítója 640 × 960 méretű pixelmátrixot tudott elhelyezni, és ennek a kijelzőnek a sűrűsége 326 PPI (pixel per hüvelyk). . Jönnek a Mac-re is jó kijelzők?
Először is definiáljuk a "Retina kijelző" kifejezést. Sokan úgy gondolják, hogy ez csak egyfajta marketingcímke, amelyet az Apple egyszerűen kitalált. Igen és nem. A nagy felbontású kijelzők már az iPhone 4 előtt is voltak itt, de fogyasztói szférában nem használták őket. Például a radiológiában és más orvosi területeken használt kijelzők, ahol szó szerint a kép minden pontja és részlete számít, tekintélyes pixelsűrűséget érnek el a tartományban. 508-750 PPI. Ezek az értékek az emberi látás határán ingadoznak a "legélesebb" egyedeknél, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a kijelzőket a következő kategóriába sorolják. I. osztály azaz 1. osztályú kijelzők. Az ilyen panelek gyártási ára természetesen nagyon magas, így egy ideig biztosan nem fogjuk látni őket a szórakoztató elektronikában.
Visszatérve az iPhone 4-re, emlékezni fog az Apple állítására: "Az emberi retina nem képes megkülönböztetni az egyes pixeleket 300 PPI feletti sűrűségnél." Alig néhány hete mutatták be a harmadik generációs iPadet, amely kétszer akkora felbontással rendelkezik, mint az előző generációkhoz képest. Az eredeti 768 × 1024-et 1536 × 2048-ra növeltük. Ha figyelembe vesszük a 9,7 hüvelykes (22,89 cm) átlóméretet, 264 PPI-t kapunk. Az Apple azonban Retina néven is hivatkozik erre a kijelzőre. Hogyan lehetséges ez, amikor két évvel ezelőtt azt állította, hogy 300 PPI feletti sűrűségre van szükség? Egyszerűen. Ez a 300 PPI csak azokra a mobiltelefonokra vagy eszközökre vonatkozik, amelyeket a retinától a mobiltelefonnal azonos távolságra tartanak. Általában az emberek az iPadet kicsit távolabb tartják a szemüktől, mint az iPhone-t.
Ha valamilyen módon általánosítanánk a "retina" definícióját, az így hangzana:"A retina kijelző olyan kijelző, ahol a felhasználók nem tudják megkülönböztetni az egyes képpontokat." Mint mindannyian tudjuk, különböző távolságból nézzük a különböző kijelzőket. A fejünktől több tíz centire van egy nagy asztali monitorunk, így nem kell 300 PPI a szemünk becsapásához. Ugyanígy a MacBookok az asztalon vagy az ölben fekszenek kicsit közelebb a szemhez, mint a nagy monitorok. Hasonló módon tekinthetjük a televíziókat és egyéb eszközöket is. Elmondható, hogy a kijelzők minden kategóriája a használatuk szerint rendelkezzen egy bizonyos pixelsűrűségi korláttal. Az egyetlen paraméter, aminek kötelező valaki meghatározásához csak a szem és a kijelző távolsága. Ha megnézte az új iPad bemutatásának vitaindítóját, lehet, hogy elkapott egy rövid magyarázatot Phil Schillertől.
Mint látható, a 300 PPI elegendő egy 10 hüvelykes (kb. 25 cm) távolságban tartott iPhone-hoz, és a 264 PPI egy 15 hüvelykes (kb. 38 cm) távolságban lévő iPadhez. Ha ezeket a távolságokat megfigyeljük, akkor az iPhone és iPad pixelei nagyjából azonos méretűek a megfigyelő szemszögéből (vagy kicsitől láthatatlanig). Hasonló jelenséget láthatunk a természetben is. Ez nem más, mint napfogyatkozás. A Hold átmérője 400-szor kisebb, mint a Nap, ugyanakkor 400-szor közelebb van a Földhöz. A teljes napfogyatkozás során a Hold egyszerűen befedi a Nap teljes látható felületét. Más perspektíva nélkül azt gondolhatnánk, hogy mindkét test egyforma méretű. Azonban már elkanyarodtam az elektronikától, de talán ez a példa segített megérteni a problémát - a távolság számít.
A TUAW munkatársa, Richard Gaywood elvégezte a számításait, ugyanazt a matematikai képletet használva, mint a vitaindító képén. Bár ő maga becsülte meg a megtekintési távolságokat (11 hüvelyk az iPhone és 16 hüvelyk az iPad esetében), ez a tény nem befolyásolta az eredményt. De amiről lehet találgatni, az a szemek távolsága a 27 hüvelykes iMac óriási felületétől. Mindenki az igényeihez igazítja a munkahelyét, és ugyanez igaz a monitortól való távolságra is. Nagyjából egy karnyújtásnyira kell lennie, de még egyszer: egy kétméteres fiatalembernek minden bizonnyal jóval hosszabb a karja, mint egy vékony hölgynek. A bekezdés alatti táblázatban kiemeltem a 27 hüvelykes iMac értékeit tartalmazó sorokat, ahol jól látható, mekkora távolság játszik szerepet. Az ember nem ül egész nap egyenesen a széken a számítógép előtt, hanem szereti a könyökét az asztalra támasztani, amitől a fejét kisebb távolságra teszi a kijelzőtől.
Mi olvasható tovább a fenti táblázatból? Hogy szinte minden almás számítógép még ma sem olyan rossz. Például egy 17 hüvelykes MacBook Pro kijelzője 66 cm-es látótávolságnál "retina"-nak mondható. De ismét bemutatjuk a 27 hüvelykes képernyős iMac-et. Elméletileg elég lenne csak 3200 × 2000 alá növelni a felbontást, ami minden bizonnyal némi előrelépést jelentene, de marketing szempontból ez biztosan nem "WOW-effektus". Ugyanígy a MacBook Air kijelzőknél sem lenne szükség a pixelszám jelentős növelésére.
Aztán van még egy, talán kissé vitatottabb lehetőség – a kettős felbontás. Végigment az iPhone-on, iPod touchon és nemrég az iPaden. Szeretné a 13 hüvelykes MacBook Airt és Pro-t 2560 x 1600-as felbontással? Az összes GUI elem azonos méretű maradna, de gyönyörűen jelenne meg. Mi a helyzet a 3840 x 2160 és 5120 x 2800 felbontású iMac-ekkel? Ez nagyon csábítóan hangzik, nem? A mai számítógépek sebessége és teljesítménye folyamatosan növekszik. Az internetkapcsolat (legalábbis otthon) eléri a több tíz-száz megabitet. Az SSD-k kezdik kiszorítani a klasszikus merevlemezeket, és ezzel gyorsan növelik az operációs rendszer és az alkalmazások reakcióképességét. És a kijelzők? Az újabb technológiák alkalmazását leszámítva a felbontásuk nevetségesen változatlan marad sok éven át. Az emberiség arra van ítélve, hogy örökké kockás képet nézzen? Biztosan nem. Mobileszközökön már sikerült felszámolnunk ezt a betegséget. Logikusan most kell a laptopok és az asztali számítógépek is ezután következnek.
Mielőtt bárki azzal érvelne, hogy ez értelmetlen, és a mai állásfoglalások teljesen elegendőek, nem azok. Ha emberileg elégedettek lennénk a jelenlegi állapottal, valószínűleg ki sem jutnánk a barlangokból. Mindig van hova fejlődni. Nagyon élénken emlékszem az iPhone 4 megjelenése utáni reakciókra, például: „Miért kell ilyen felbontás a mobiltelefonomban?” Gyakorlatilag haszontalan, de a kép sokkal jobban néz ki. És ez a lényeg. Tegye láthatatlanná a képpontokat, és hozza közelebb a képernyőképet a való világhoz. Ez történik itt. A kisimított kép sokkal kellemesebbnek és természetesebbnek tűnik a szemünk számára.
Mi hiányzik az Apple-től a finom kijelzők bemutatásához? Először is maguk a panelek. A 2560 x 1600, 3840 x 2160 vagy 5120 x 2800 felbontású kijelzők készítése manapság nem jelent problémát. Továbbra is kérdés, hogy mennyi a jelenlegi gyártási költségük, és hogy az Apple-nek megérné-e már idén ilyen drága paneleket beszerelni. A processzorok új generációja Ive Bridge már készen áll a 2560 × 1600-as felbontású kijelzőkre. Az Apple már rendelkezik a retina kijelzők működtetéséhez szükséges energiával, legalábbis ami a MacBookokat illeti.
Kétszeres felbontás mellett kétszeres fogyasztást feltételezhetünk, akárcsak az új iPad esetében. A MacBookok hosszú évek óta nagyon szilárd tartóssággal büszkélkedhetnek, és az Apple a jövőben sem adja fel ezt a kiváltságot. A megoldás a belső alkatrészek fogyasztásának folyamatos csökkentése, de ami a legfontosabb - az akkumulátor kapacitásának növelése. Ez a probléma is megoldódni látszik. Az új iPad akkumulátort tartalmaz, melynek fizikai méretei szinte megegyeznek az iPad 2 akkumulátorával és 70%-kal nagyobb a kapacitása. Feltételezhető, hogy az Apple más mobileszközökön is szeretné majd szállítani.
A szükséges hardver már megvan, mi lesz a szoftverrel? Annak érdekében, hogy az alkalmazások jobban nézzenek ki nagyobb felbontásban, kissé módosítani kell őket grafikusan. Néhány hónappal ezelőtt az Xcode és az OS X Lion béta verziói a retina kijelzők megjelenésének jeleit mutatták. Egy egyszerű párbeszédablakban bekapcsolta az úgynevezett "HiDPI módot", amely megkétszerezte a felbontást. Természetesen a felhasználó a jelenlegi kijelzőkön semmilyen változást nem figyelhetett meg, de már ez a lehetőség is arra utal, hogy az Apple retina kijelzős MacBook prototípusokat tesztel. Ezután természetesen maguknak a harmadik féltől származó alkalmazások fejlesztőinek is el kell jönniük, és emellett módosítaniuk kell munkáikat.
Mi a véleményed a szép kijelzőkről? Én személy szerint hiszem, hogy az ő idejük biztosan eljön. Idén a MacBook Air-t és a Pro-t 2560 x 1600-as felbontással tudnám elképzelni. Nem csak, hogy minden bizonnyal könnyebb lesz a gyártásuk, mint a 27 hüvelykes szörnyek, de ami a legfontosabb, az eladott Apple számítógépek legnagyobb hányadát teszik ki. A retina kijelzős MacBookok óriási ugrást jelentenének a versenytársak előtt. Valójában egy ideig verhetetlenné válnának.
Abszolút remek cikk! Amióta megvettem az iPhone 4-et, fájdalmas volt nézni ezeket a durva rasztereket. A MacBookomon az 1280x800 teljesen nyomorúságos. Amikor a dokkolón lévő alkalmazásboltban van egy értesítő kerék az e-mailekről vagy frissítésekről, nem igazán tudom felismerni, hogy milyen számról van szó – a 4 pixelből álló „10” számot alig lehet felismerni. A MacBookokon a Retina kijelzők nagy és mindenekelőtt szükséges előrelépést jelentenek, amit pontosan várok.
Teljesen egyetértek. A 24 hüvelykes FullHD felbontású monitoromon a jelvények is vázlatosak, és néha ki kell találnom a számot.
"Az új iPad olyan akkumulátort tartalmaz, aminek a fizikai méretei szinte azonosak..." nem kellene több "fizikai" méret?
Természetesen köszönöm a felvilágosítást.
Nem akarok ásni, de egyik említett készüléknek sem 4x-es a felbontása, hanem csak 2x. Ha 4x lenne, akkor az új ipad 4096×3072-es, ami biztos jó lenne, de a valóságban van felbontása. 2x magasabb, mint az eredeti, valamint az iPhone és az iPod Touch. Egyébként szerintem az Apple ezzel fog előrukkolni, vagyis amiért a 13"-os Airt vettem és nem a Pro-t, mert az Airnek jobb a kijelzője.
Tudsz ásni, de nincs igazad. Ezt a pixelek száma veszi – a régi iPhone 320 x 480 = 153 600 és az új iPhone 640 x 960 = 614 400, a régi ipad 1024 x 760 = 7782 40 és az új iPad 2048 x 1536 = 3, 145, 728, pontosan 4 = -szer annyi. :)
Nos, a pixelek száma egy dolog, maga a felbontás pedig más ;) a felbontás 2x ennyi és maga az Apple is ezt mondja és a pixelek száma ennek 4x, de a cikk összekeveri a felbontást és a pixelek számát és ez ostobaság. A döntőben igen, az a helyzet, hogy minden egyes felbontási elem megduplázódott, így a felbontás megduplázódott számokban (1024 × 2 = 2048 és 768 × 2 = 1536 és mivel ez egy 2x-es elem, amely 2x-re nőtt , így a végső esetben a pixelek száma 2 × 2, ami a szám kiszámításának módja alapján 1024 × 768, azaz a (1024 × 2)x (768 × 2) = X számításból, ha eltávolítjuk a felbontási elemeket, akkor X = 4 ha nem X = 3,1MPix) itt főleg 2 egységben tévednek, azaz területtel vagy területegyenértékkel (pixelek száma) és magassággal/szélességgel, azaz felbontással. Ez olyan, mint a centiméterek és a négyzetcentiméterek gördülése, persze ha a szélességet és a magasságot 2x növeljük, akkor a terület megnégyszereződik. Tehát nincs igazad.
Igen, igazad van. A felbontás valóban nem egyenlő a pixelek számával.