Az Apple a mesterséges intelligencia szabályozását kéri

A technológia területét számos tényező fenyegeti. A felhasználók félnek például a rosszindulatú programoktól vagy a magánélet elvesztésétől. A technológiai ipar befolyásos személyiségei szerint azonban nem magával az emberi tényezővel kell foglalkoznunk, hanem annak a mesterséges intelligenciával való kapcsolatával. Az idei davosi Világgazdasági Fórumon számos nagy technológiai vállalat vezetői az iparág törvényi szabályozását szorgalmazták. Mi indokolja ezt?

„A mesterséges intelligencia az egyik legmélyebb dolog, amin emberiségként dolgozunk. Több a mélysége, mint a tűznek vagy az elektromosságnak." - mondta az Alphabet Inc. vezérigazgatója múlt szerdán a Világgazdasági Fórumon. Sundar Pichai, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásához globális feldolgozási keretre van szükség. A Microsoft igazgatója, Satya Nadella és az IBM igazgatója, Ginni Rometty is a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályok egységesítését szorgalmazza. Nadella szerint ma, több mint harminc éve szükséges, hogy az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió megállapítsa azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a mesterséges intelligencia jelentőségét társadalmunk és a világ számára.

Az egyes vállalatok kísérletei arra, hogy saját etikai szabályokat hozzanak létre a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, a múltban nemcsak e cégek alkalmazottai tiltakoztak. A Google-nak például 2018-ban ki kellett lépnie a titkos kormányzati projektből, a Project Mavenből, amely technológiát használt a katonai drónok képeinek elemzésére, miután hatalmas visszhangot váltott ki. A mesterséges intelligenciát övező etikai vitákkal kapcsolatban Stefan Heumann, a berlini Stiftung Neue Verantwortung agytröszt munkatársa azt mondja, hogy a szabályokat nem maguknak a vállalatoknak, hanem a politikai szervezeteknek kell meghatározniuk.

A Google Home intelligens hangszóró mesterséges intelligenciát használ

A mesterséges intelligencia elleni jelenlegi tiltakozási hullámnak egyértelmű oka van ennek az időzítésnek. Néhány héten belül az Európai Uniónak módosítania kell a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos terveit. Ide tartozhatnak például a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó szabályozások az úgynevezett magas kockázatú szektorokban, például az egészségügyben vagy a közlekedésben. Az új szabályok szerint például a vállalatoknak az átláthatóság keretein belül dokumentálniuk kellene, hogyan építik fel mesterséges intelligencia rendszereiket.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban több botrány is megjelent már korábban - az egyik például a Cambridge Analytica-ügy. Az Amazon cégnél az alkalmazottak az Alexa digitális asszisztensen keresztül hallgatták le a felhasználókat, tavaly nyarán pedig ismét botrány robbant ki amiatt, hogy a Google cég – vagy a YouTube platform – tizenhárom éven aluli gyerekekről gyűjtött adatokat. szülői beleegyezés nélkül.

Míg egyes cégek hallgatnak erről a témáról, alelnöke, Nicola Mendelsohn nyilatkozata szerint a Facebook a közelmúltban az európai GDPR-rendelethez hasonlóan kialakította saját szabályait. Mendelsohn nyilatkozata szerint ez a Facebook globális szabályozásra irányuló törekvésének az eredménye. Keith Enright, a Google adatvédelmi felelőse a közelmúltban Brüsszelben tartott konferencián elmondta, hogy a vállalat jelenleg keresi a lehetőségeket az összegyűjtendő felhasználói adatok mennyiségének minimalizálására. "De a széles körben elterjedt állítás az, hogy a miénkhez hasonló cégek a lehető legtöbb adatot igyekeznek összegyűjteni." Kijelentette továbbá, hozzátéve, hogy olyan adatok tárolása, amelyek nem hoznak értéket a felhasználók számára, kockázatos.

A szabályozók a jelek szerint semmi esetre sem becsülik alá a felhasználói adatok védelmét. Az Egyesült Államok jelenleg a GDPR-hoz hasonló szövetségi jogszabályon dolgozik. Ezek alapján a cégeknek be kellene szerezniük ügyfeleik hozzájárulását ahhoz, hogy adataikat harmadik félnek átadhassák.

Forrás: Bloomberg