Michal Marek Valóban hatalmas pénzek vannak a Szilícium-völgyben, és ennek elég nagy része a tudományra és a kutatásra megy. A Google anyacége, az Alphabet autonóm járművek, élethosszabbító tabletták és állatarcú robotok fejlesztésébe fektet be, a Facebook pedig nagyot lép előre a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia terén, olyan drónokat fejleszt, amelyek képesek az internet bővítésére a fejlődő országokban , a Microsoft pedig sokat fektetett a holografikus szemüvegekbe és a fejlett fordítószoftverekbe. Nem elhallgatható az IBM Watson mesterséges intelligencia fejlesztésébe való befektetése sem.
Az Apple viszont nagyon óvatos az erőforrásaival, bevételeihez képest szinte elhanyagolható a tudományra és kutatásra fordított kiadása. Tim Cook cége 2015 milliárd dolláros bevételének mindössze 3,5 százalékát (8,1 milliárd dollár) fektetett fejlesztésbe a 233-ös pénzügyi évben. Ez teszi az Apple-t azzá a vállalattá, amely relatív értelemben a legkevesebbet fekteti be a fejlesztésbe az összes nagy amerikai vállalat közül. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a Facebook a forgalom 21 százalékát (2,6 milliárd dollár), a chipgyártó Qualcomm egy százalékponttal többet (5,6 milliárd dollár), az Alphabet Holding pedig 15 százalékot (9,2 milliárd dollár) fektetett kutatásba.
Az Apple működési területén a legtöbb cég úgy gondolja, hogy ha bevétele jelentős részét nem fekteti továbbfejlesztésbe, akkor természetesen lekörözi őket a versenytárs. De Cupertinóban soha nem vallották ezt a filozófiát, és Steve Jobs már 1998-ban azt mondta, hogy "az innovációnak semmi köze ahhoz, hogy hány dollárja van a tudományra és a kutatásra". Ezzel kapcsolatban az Apple társalapítója szerette rámutatni, hogy a Mac bemutatásakor az IBM több százszor többet költött kutatásra, mint az Apple.
Tim Cook vezetése alatt az Apple nagymértékben támaszkodik a beszállítóira, akik az Apple-nek szánt óriásmegrendelésekért folytatott harcban versenyeznek, hogy felajánlják Cook cégét. A leendő iPhone saját chippel, kijelzővel vagy vakuval való felszerelése rendkívül motiváló vízió. Tavaly az Apple 230 millió iPhone-t adott el, és ígéretet tett arra, hogy a következő tizenkét hónapban 29,5 milliárd dollárt költ olyan alkatrészekre, mint a chipek, kijelzők és kameralencsék, ami 5 milliárd dollárral több, mint tavaly.
"A szállítók egymással küzdenek azért, hogy elnyerjék az Apple szerződését, és ennek egy része az, hogy többet költenek a tudományra és a kutatásra" - mondja Ram Mudambi, a philadelphiai Temple Egyetem munkatársa, aki az alacsony K+F-költéssel rendelkező vállalatok sikerét tanulmányozza.
Az Apple azonban tisztában van azzal, hogy nem lehet csak beszállítókra hagyatkozni, és az elmúlt három évben jelentősen megnövelte fejlesztési kiadásait. 2015-ben ezek a kiadások a már említett 8,1 milliárd dollárt tették ki. Egy évvel korábban még csak 6 milliárd dollár volt, 2013-ban pedig még csak 4,5 milliárd dollár. Az egyik legnagyobb kutatás a félvezetők fejlesztésével foglalkozik, ami az iPhone 9s-ba és iPad Pro-ba ágyazott A9/A6X chipben is megmutatkozik. Ez a chip a leggyorsabb, amit a jelenlegi piac kínál.
Az Apple viszonylagos visszafogottságát a nagyobb beruházások terén a reklámkiadások is bizonyítják. Az Apple még ezen a téren is feltűnően takarékos. Az elmúlt négy negyedévben az Apple 3,5 milliárd dollárt költött marketingre, míg a Google 8,8 milliárd dollárral kevesebbet költött egy negyedévben.
Tim Swift, a philadelphiai St. Joseph's megjegyzi, hogy a kutatásra fordított pénz elpazarolt, ha a termék soha nem hagyja el a laboratóriumot. „Az Apple termékeit a valaha látott leghatékonyabb és legkifinomultabb marketing kíséri. Ez a második ok, amiért az Apple a legproduktívabb vállalat a kutatási kiadások tekintetében.”
Hát nem tudom, kicsit pesszimistán hangzik a cikk, a címmel együtt (a kutatási befektetések szempontjából), de nekem úgy tűnik, hogy az Apple a második helyen... ez nem is olyan rossz. Szerintem az abszolút számok sokkal beszédesebbek, mint a relatív számok. Egyébként a jobb összehasonlítás érdekében valószínűleg a relatív értékeket is érdemes lenne összevetni - az Apple esetében a profit, a többinél a forgalom százalékos aránya van megadva. Elgondolkodtató, hogy maga az Apple mintegy 20-szor többet fektet kutatásba, mint az egész Csehország (az Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetése szerint).
A forgalom (=bevétel) százalékos aránya minden cégnél megadva van. A profitot sehol nem említik a cikkben.
Bocs, nem profit, hanem fogadás... Ha fogadásként értelmezed a fordulatot (amit következetesen rossznak vesznek, mert "bruttó" hozam van), akkor ok.
megemlítené ennek a viselkedésnek az okait az adóoptimalizálással kombinálva? Az Apple szinte semmit, vagy semmit nem fizet adót az írországi székhelyének köszönhetően, ugyanakkor senki sem :) így a profit marad az összes profit. (ez érdekes a részvényesek számára)
Más cégek növelhetik költségeiket az adóalap csökkentése érdekében. Ez egy kis pénzmosási lehetőség, de persze kevés cég árulja el a kártyákat a költségszerkezetről, nem beszélve egy olyan érzékeny területről, mint a K+F.
Jobs pontosan mondta. Bedobhatsz 10 milliárdot haszontalan hülyeségek fejlesztésébe, és abból nem lesz semmi. Másrészt 1 milliárdot fektetsz be egy értelmes dologba, ami növeli az eladásaidat és vagyonod lesz. Autonóm autók? Talán 30 év múlva. Virtuális valóság? Tömeges elérhetőség nulla nulla semmi. Holografikus szemüveg? Egy dolog néhány rajongó számára. De például a Touch Force olyan dolog, ami miatt 25 XNUMX koronát költhetsz egy új mobiltelefonra. A Touch force kutatása pedig töredékébe kerül annak, mint amennyibe a virtuális valóság fejlesztése kerül. Pénzt önteni a piacképtelen hülyeségek kutatásába nem művészet. Látnivalónak lenni és megérteni, hogy mibe érdemes befektetni, egy kumšt. A kérdés az, hogy az Apple jelenlegi vezetése továbbra is kellően látnok marad-e.
"De például a Touch Force olyan dolog, ami miatt 25 XNUMX koronát költhetsz egy új mobiltelefonra."
Megváltozott a világ, ... :oD
Igazad van, a Touch Force jelentős profittermelő. De én személy szerint sokkal több értelmét látom a virtuális valóságra vagy az autonóm autókra összpontosító fejlesztésnek. Nem kell minden értelmes dolognak tömegesnek lennie.
Megegyezés. A Touch Force nem vonzott, inkább az igazi technológiai újításokat várom. Steve elment, az Apple visszaalszik.
Ez csak arról szól, hogyan szeretnéd látni a dolgot. Ha rózsaszínnek akarod látni, mint most, akkor lásd így. Valaki másnak sokkal reálisabb a véleménye róla. Ha a fenti elmélet igaz, akkor mindannyian lovas kocsiban ülünk, és két zsinórral összekötött kannán keresztül hívjuk egymást. A fejlesztésnek köszönhetően haladunk előre. Minden marketing. Ha elég nagy csordát talál a potenciális vásárlóknak, bármit elad. Jobs csak egy másik Horst Fuchs. Tipikus példa erre a Retina panel. Valami újat? Nem Vunec. Az a panel, amilyen mindenki másnak volt, és valamikor még jobb is. Az Apple számára ez akkoriban csak egy kereskedelmi név volt panel nélkül. De sikerült eladnia terméke egyik legfontosabb tulajdonságaként, akárcsak Horst a NASA technológiájával. Milyen volt Jobs? Egy zseniális üzletember, aki csak naiv ügyfelekre talált, akárcsak Horst. Egyébként miért fektetne be a fejlesztésbe? Hülye lenne, és nem volt az. Csak éppen nem műszaki látnok volt, ahogy esetlenül beállítják, hanem üzleti.