Filip Novotny Nem sokkal ezelőtt ért véget a legrangosabb játékkonferencia, az E3, és bár az Apple nem képviseltette magát ott, hatása szinte minden lépésen érezhető volt.
Bár a konferencia főként a hagyományos gyártók (Nintendo, Sony, Microsoft) új termékeinek és a klasszikus platformokra szánt címeknek a bemutatásáról szólt. De már évek óta teljesen nyilvánvaló egy másik nagy szereplő jelenléte a piacon – és az E3-on. És ez nem csak az iOS-es fejlesztők jelenlétéről szól (ráadásul még mindig nincs olyan sok, és inkább a WWDC-n találjuk meg őket). Az Apple iPhone-jával nemcsak a mobiltelefonok nézetét változtatta meg, hanem az App Store segítségével új játékplatformot is létrehozott. Az új terjesztési csatornák megnyitásával párhuzamosan a játékszcéna szemlélete is megváltozik: a sikeres játék lehetősége már nemcsak egy millió dolláros kasszasikerben rejlik, hanem egy szerényen finanszírozott indie játékban is. Elég, ha van egy jó ötlet és a vágy a megvalósításához; ma már több mint elég lehetőség van a kiadásra. Hiszen ennek bizonyítéka lehet a Mac App Store, ahol a független fejlesztők játékai a legnépszerűbb címek közé tartoznak.
Bár a kialakult játéksorozatok érthető módon továbbra is tartják a pozíciójukat, az a tendencia, hogy az "alkalmi" játékosokra összpontosítsanak, természetesen nem elhanyagolható. Az ok egyszerű: egy okostelefon segítségével bárkiből játékos lehet. Egy okostelefon így a korábban érintetlen egyedeket is beavathatja ebbe a közegbe, és "nagyobb" platformokra vezetheti őket. A nagy konzoljátékosok triója különféle új technológiákat alkalmaz vonzerejének növelésére. A három közül talán a legnagyobb újító, a Nintendo már rég felhagyott a lehető legerősebb hardver keresésével. Ehelyett bemutatta kézi 3DS-ét, amely lenyűgözött háromdimenziós kijelzőjével, amely nem igényel szemüveget, valamint a népszerű Wii konzolt a forradalmian új Motion vezérlővel. Idén Wii U néven új generációs játékkonzol kerül forgalomba, amely egy speciális kontrollert tartalmaz majd tablet formájában.
A Nintendóhoz hasonlóan a Microsoft és a Sony is előrukkolt a mozgásvezérlés saját megvalósításával, utóbbi pedig a multi-touch funkciót is elhozza új PS Vita kéziszámítógépére. Lényeg a lényeg, az összes jelentős hardvergyártó próbál haladni a korral, és megfordítani az okostelefonok szédületes térnyerését és a kézikonzolok ezzel járó zúzós hanyatlását. Az otthoni szegmensben a családokat, gyerekeket, alkalmi vagy társasági szereplőket is igyekeznek elérni. Talán nem lehet kétséges, hogy az Apple nagymértékben hozzájárult ehhez a fordulathoz. A konzolok világában évtizedeken át az innováció pusztán a hardver fejlesztésére irányuló versenyek formáját öltötte, aminek eredményeképpen pontosan ugyanaz a tartalom futott le néhány exkluzív címtől eltekintve. Legfeljebb az online terjesztés csíraszerű feltárását láthattuk. De nagyobb változásokról csak az iOS által vezetett új platformok érkezése után kezdhetünk beszélni.
Azonban nem csak a hardver megy át rajtuk, hanem maga a tartalom is. A játékkiadók is igyekeznek megnyitni termékeiket az ünnepi játékosok előtt. Nem arról van szó, hogy ma minden játéknak rosszabbnak kell lennie a régi klasszikusoknál; sok esetben könnyebben elérhetőek és gyorsabbak anélkül, hogy túlzottan csökkentenék a nehézséget. Vannak azonban olyan nagy múltú sorozatok is, amelyek még több rész számában sem egyeznek a korábban megszokott színvonallal (pl. Call of Duty) sem játékidőben, sem játszhatóságban. Az egyszerűsítés felé való elmozdulás a legtöbb felhasználó megszólítása érdekében végül is látható még egy olyan kemény sorozatban is, mint a Diablo. Különböző értékelők egyetértenek abban, hogy az első normál nehézséget akár hétköznapinak is nevezhetjük, és a tapasztaltabb játékosok számára ez alapvetően több órás oktatóprogramot jelent.
Egyszóval a hardcore játékosoknak el kell fogadniuk, hogy a játékipar fejlődése és a médium iránt érdeklődők számának növekedése a nyilvánvaló pozitívumok mellett érthető tendenciát hoz a tömegpiac felé. Ahogy a televíziózás térnyerése megnyitotta a zsilipeket a dekadens tömegszórakoztatást kiszolgáló kereskedelmi csatornák előtt, a virágzó játékipar silány, eldobható termékeket fog gyártani. De nem kell törni a pálcát, rengeteg jó cím jelenik meg ma, és a játékosok hajlandóak fizetni értük. Míg a független fejlesztők számíthatnak arra, hogy a jó termékeket Kickstarter szolgáltatásokkal vagy esetleg különféle csomagokkal támogatják, a nagy kiadók egyre inkább a kalózkodás elleni védelemhez nyúlnak, mivel sokan nem hajlandók fizetni egyes gyorsjavításokért.
Bár valószínű, hogy a játékipar is hasonló sorsra jutott volna okostelefonnal vagy anélkül, az Apple-től nem tagadható meg a jelentős katalizátor szerepe a teljes átalakulásban. A játékok végre nagy és megbecsült médiummá váltak, aminek természetesen megvannak a fényes és a sötét oldalai is. Talán még érdekesebb, mint a múltba nézni, ha megnézzük, mire készül az Apple a jövőben. Az idei D10 konferencián Tim Cook megerősítette, hogy tisztában van azzal, hogy cége milyen fontos szerepet tölt be a játékiparban. Egyrészt kijelentette, hogy nem érdeklik a hagyományos értelemben vett konzolok, de ez érthető, mert a bejáratott játékosok beléptetésével járó hatalmas költségek (amit a Microsoft is tapasztalt az Xboxnál) nem biztos, hogy megéri. Sőt, nehéz elképzelni, hogyan újíthatná meg az Apple a konzolos játékokat. Az interjú során azonban szó esett a közelgő televíziózásról, amelybe beletartozhat a játék valamilyen formája is. Csak találgathatunk, hogy továbbra is csak iOS-eszközökkel való kapcsolat lesz-e, vagy esetleg egy olyan streaming szolgáltatás, mint az OnLive.
